�rdekess�gek III

  2005.02.19. 23:51

�rdekes 01

 

Caravaggio hal�la

R�ma, 2002., janu�r 1. (MTI-Panor�ma) - Rendk�v�li �rdekess�gi m�v�szett�rt�neti dokumentumra bukkant k�t kutat� az olaszorsz�gi Porto Ercole kik�t�v�ros pl�b�niahivatal�nak lev�lt�r�ban.

A vil�gh�r� it�liai barokk fest�, Michelangelo Merisi da Caravaggio halotti anyak�nyvi kivonat�nak tan�s�ga szerint ugyanis a m�v�sz nem - mint eddig felt�telezt�k - gyilkoss�g �ldozata lett, hanem egy toszk�nai k�rh�zban hunyt el, feltehet�en t�fuszban. Az olasz lapok a lelet jelent�s�g�t m�ltatva meg�llap�tott�k, hogy ezzel t�rgytalann� v�lt mindenfajta tal�lgat�s Caravaggio er�szakos hal�l�val kapcsolatban.

A korai barokk fest�szet kiemelked� mester�nek els� alkot�sai zs�nerszer� �narck�pek �s �letk�pek. Els� barokk st�lus�, dr�mai erej� festm�nyei f�ny-�rny�k ellent�tekre kompon�lt szuggeszt�v, monument�lis m�vek (M�t� elhivat�sa, M�t� az angyallal, Szt. P�ter keresztre fesz�t�se, Szt. P�l megt�r�se, S�rbat�tel). K�s�i korszak�ban plaszticit�sa felold�dott, el�ad�sm�dja fest�ibb� v�lt (Az emmausi vacsora). 1606-ban el kellett hagynia R�m�t, el�bb N�polyba, majd M�lta sziget�re ment. Ott festette jellegzetes k�s�i m�v�t, a Keresztel� Szt. J�nos lefejez�s�t.

A kiemelked� fontoss�g� okm�nyt az �esztend� utols� het�ben tal�lta meg egy �p�t�sz �s egy m�v�szett�rt�n�sz kutat�n�, ketten m�r nyolc h�napja vizsg�lt�k a lev�lt�r anyag�t.

"1609. j�lius 18-�n a Sz�z M�ri�r�l elnevezett k�rh�zban betegs�g k�vetkezt�ben meghalt Michelangelo Merisi da Caravaggio fest�" - �ll a halotti anyak�nyvi bevezet�sre k�sz�lt feljegyz�sben, amelynek eredetis�g�t az els� vizsg�latok meger�s�tett�k. A teljes bizonyoss�ghoz azonban sz�ks�g van m�g a pap�r eredetis�gnek meg�llap�t�s�ra - v�lik a megtal�l�k. Ami az 1609-es esztend�t illeti, t�ved�sr�l lehet sz�, ugyanis Caravaggio hal�l�nak �ve az eddigi ismeretek szerint 1610 volt.

Az �p�t�sz �s kutat� Giuseppe La Fucci szerint a korabeli hivatalos anyak�nyv elveszett ugyan, de megtal�lt�k azt a darab papirost, amelyre a pl�b�nos Caravaggio hal�l�t feljegyezte, miel�tt az anyak�nyvbe bevezette volna az adatokat.

A heves v�rm�rs�klet� fest�m�v�sz �lete megmozgatta sz�mos �letrajz�r� fant�zi�j�t, k�pei ott l�that�k a firenzei Uffizi gal�ri�ban �s a p�rizsi Louvre-ban. �let�r�l 1986-ban film is k�sz�lt. T�ny, hogy t�bb �zben meggy�lt a baja az igazs�gszolg�ltat�ssal becs�lets�rt�s �s er�szak b�ntette miatt. Biztosra vehet� az is, hogy 1603-ban labdaj�t�k k�zben R�m�ban agyon�t�tte egyik ellenfel�t. Ez�rt menek�lt Szic�li�ra �s M�lt�ra, de ott is civakod�sokba keveredett.

Hal�l�nak k�r�lm�nyeit eddig teljes hom�ly bor�totta. Egyes �letrajz�r�i szerint R�m�ba visszat�rve teljes nyomor�s�gban �lt �s l�zas del�rium, vagy mal�ria okozta hal�l�t. M�sok szerint viszont b�rgyilkosok v�geztek vele.

---

�j felfedez�s: a koleszterin gyors�tja az AIDS-v�rus szaporod�s�t a szervezetben     

Washington, 2002. janu�r 2. (MTI) - Az AIDS v�rusa behatol a sejtekbe �s a koleszterinben gazdag sejth�rty�hoz k�t�dve szaporodik - �ll�tja egy, a napokban az amerikai tudom�nyos akad�mia k�zlem�ny�ben megjelent tanulm�ny. Ez a felismer�s �j m�dszert adhat az orvosok kez�be, hogy megakad�lyozz�k az egyel�re gy�gy�thatatlan betegs�g v�rus�nak terjed�s�t a szervezetben.

- Kutat�saink alapj�n felmer�lt az az eshet�s�g, hogy a koleszterin cs�kkent�s�re alkalmazott gy�gyszerek esetleg az emberre is a laborat�riumban tapasztalt hat�ssal vannak - jelentette ki Eric Freed, az amerikai akad�miai foly�iratban megjelent tanulm�ny szerz�je.

A kutat�k m�r tudj�k, hogy a immunhi�nyos t�net-egy�ttesnek nevezett betegs�g, az AIDS v�rus�nak el�sz�r kapcsol�dnia kell a sejth�rtya bels� fal�hoz, miel�tt k�pes lenne megfert�zni a sejteket. A tud�sok m�r azt is gyan�tj�k, hogy ez a Gag-nek elnevezett feh�rje (protein) a sejth�rtya egy bizonyos r�sz�hez kapcsol�dik, ezt igazolta a mostani tanulm�ny is jelentett�k a h�r�gyn�ks�gek.

Dr. Freed �s a tanulm�ny m�sik t�rsszerz�je, dr. Akira Ono szerint a protein �ppen a sejth�rty�ban l�v� koleszterinhez k�t�dik, ami lehet�v� teszi, hogy a Gag t�bbf�le mut�nst �p�t�sen fel, amelyek azt�n megt�madj�k a gazdaszervezetet. A kutat�k meg tudt�k figyelni a v�rus fejl�d�s�t, amikor megakad�lyozt�k abban, hogy a sejth�rtya koleszterinj�hez k�t�dj�n. Ezt k�t anyaggal �rt�k el, az egyik kivonta a koleszterint a sejtfelsz�nr�l, a m�sik pedig a sejt koleszterintermel�s�t g�tolta.

A k�t anyagnak a sejtre gyakorolt hat�s�t egym�s ut�n vizsg�lva azt tapasztalt�k, hogy mindkett� jelent�sen cs�kkenti a HIV-v�rus k�pess�g�t arra, hogy �j sejteket fert�zz�n meg. P�rhuzamosan alkalmazva �s olyan sejtek eset�ben, amelyek m�r termelik a v�rust, a k�t anyag szinte teljesen megsemmis�tette a v�rus szaporod�sra val� k�pess�g�t.

Tov�bbi k�s�rletek sz�ks�gesek azonban, annak meghat�roz�s�ra, hogy a Gag �s a koleszterin k�z�tti interakci� f�lbeszak�t�sa �tj�n lehets�ges-e a HIV-fert�z�ttek gy�gy�t�sa - fejtette ki dr. Freed, az allergi�val �s fert�z�betegs�gekkel foglalkoz� washingtoni int�zet kutat�ja.

---

Nadr�gvisel�si enged�ly a n�i tisztvisel�knek T�r�korsz�gban     

Ankara, 2002. janu�r 3. (MTI) - T�r�korsz�gban a j�v�ben nadr�gban is megjelenhetnek munkahely�k�n a n�i tisztvisel�k, akik eddig kiz�r�lag szokny�ban v�gezhett�k munk�jukat.

Az elm�lt h�napban t�bb v�rosban is t�ntet�seket szervezetek annak �rdek�ben, hogy az ankarai korm�nyzat enged�lyezze a n�i tisztvisel�k nadr�gvisel�s�t. Egy 1982-es rendelkez�s �rtelm�ben ugyanis a n�i k�zalkalmazottak csak szokny�ban jelenhettek meg munkahely�k�n, ha m�gis nadr�gba �lt�ztek, akkor b�ntet�st szabtak ki r�juk.

Az �j szab�lyoz�s b�r enged�lyezi a nadr�gvisel�st a n�i tisztvisel�knek, a h�lgyek tov�bbra sem jelenhetnek meg munkahely�k�n farmerben, illetve testhez �ll� pantall�ban.

---

G�nkezelt sert�sek emberi szerv�t�ltet�sre    

London, 2002. janu�r 3. (MTI) - Genetikailag m�dos�tott sert�seket h�vtak �letre brit kutat�k azzal a c�llal, hogy szerveiket emberi szerv�t�ltet�sekre haszn�lj�k fel.

A vil�g els� kl�nozott b�r�ny�t, Dollyt 1997-ben "megalkot�" edinburgh-i PPL Therapeutics tud�sai a kar�csony napj�n sz�letett �t malac egyetlen g�nj�t "iktatt�k ki" annak �rdek�ben, hogy az emberi szervezet ne l�kje ki az �llatok szerveit, ha emberi szerv p�tl�s�ra haszn�lj�k azokat. A malacok megsz�let�se utat nyit a sert�sszervek emberekbe val� be�ltet�se el�tt n�gy �ven bel�l. A szakemberek szerint a sert�sek az�rt haszn�lhat�k emberi transzplant�ci�hoz, mert az ember �s a sert�s sejtjei k�z�tt sok a hasonl�s�g, ezt m�r a sz�vbillenty�-be�ltet�sek is bizony�tott�k - �rta cs�t�rt�k�n a The Times brit napilap.

A szerv�t�ltet�sre v�rakoz�k sz�ma messze meghaladja a sz�mba vehet� �letk�pes szervek�t, ez�rt a szakemberek az �llati szervek sokak - k�zt�k a tudom�nyos vil�g sz�mos k�pvisel�je - �ltal ellentmond�sosnak tal�lt felhaszn�l�s�r�l gondolkodnak. A m�dszer ellenz�i att�l tartanak, hogy az �llati szervek be�ltet�se �llati betegs�gek sor�t terjesztheti el az emberek k�r�ben.

A PPL Therapeutics igazgat�ja k�z�lte, hogy az �t malac az int�zet egyik amerikai le�nyv�llalat�n�l l�tta meg a napvil�got. A tud�sok a hagyom�nyos sert�s azon g�nj�nek m�k�d�s�t sz�ntett�k meg az �t kismalac fogantat�sa el�tt, amely a sejtekben egy olyan vegyi anyagot termel, amelyet az emberi immun rendszer "idegen testk�nt" ismer fel, �s elutas�t, ha az �llat szerv�t emberbe �ltetn�k be. A PPL abban b�zik, hogy tov�bbi k�s�rletek sor�n olyan g�nm�dos�tott sert�seket is vil�gra hozhatnak, amelyekben tov�bbi g�neket v�ltoztatnak meg, hogy megel�zz�k, hogy az emberi szervezet hossz� t�von elutas�tsa a be�ltetend� �llati szerveket. A PPL kutat�si tervei k�z�tt szerepel az inzulintermel� sejtek �t�ltet�se sert�sb�l cukorbetegek hasny�lmirigy�be, aminek nyom�n a beteg szervezete k�pes lenne inzulin termel�s�re - �rta a brit napilap.

---

Eur�ban dr�gultak a szex�rfolyamok R�m�ban, Berlinben     

R�ma/Berlin, 2002. janu�r 3. (MTI-Panor�ma) - A szilveszteri "kedvez�" h�rekkel ellent�tben az olasz prostitu�ltak �remel�sre k�v�nj�k kihaszn�lni az �j eur�pai valuta bevezet�s�t. Carla Corso, a prostitu�ltak jogai�rt k�zd� bizotts�g megalap�t�ja egy, az AFP �ltal id�zett lapinterj�ban kifejtette: "Ez a megfelel� alkalom a d�jak n�vel�s�re, mivel azok t�bb �ve egy helyben topogtak. Egy ideje a k�n�lat nagyobb volt a piacon, mint a kereslet, �s ez�rt az �rak befagytak" - v�lekedett a leg�sibb szakma k�pvisel�je.

Carla Corso �rbecsl�se szerint az a (k�zelebbr�l meg nem hat�rozott) szolg�ltat�s, amely eddig 50 ezer l�r�ba ker�lt (kevesebb, mint 25 eur�ba), ezent�l 30 eur�t k�st�l majd, vagyis mintegy 16 sz�zal�kkal lesz dr�g�bb. Az otthoni szolg�ltat�sok eddig 100 ezer l�r�ba ker�ltek, most viszont minim�lisan 60 eur�t k�rnek majd �rt�k.

A legdr�maibban a b�rokban m�k�d� meztelen t�ncosn�k emelnek. Azel�tt a n�z�k alig 1000 l�r��rt (0,5 eur�) �rinthett�k meg �ket, a kis olasz bankjegyet feh�rnem�j�kbe cs�sztatva, ezent�l azonban �teur�s pap�rt kell majd a megfelel� helyre dugniuk.

Berlini jelent�s szerint viszont a n�met f�v�ros prostitu�ltjai �gy d�nt�ttek, hogy az eur� bevezet�s�t kedvezm�nyny�jt�sra haszn�lj�k. M�g ott eddig 120 m�rka volt f�l �r�nyi szex �ra, a k�z�s p�nzb�l csak 60 egys�get kell majd leperk�lni ugyanennyi�rt. �tsz�m�tva ez 1,36 m�rk�val kevesebb, mint amennyit kor�bban k�st�lt harminc percnyi p�nzen vett szerelem.

�r�m lehet az �r�mben, hogy a berlini �r�ml�nyok nagylelk� megk�zel�t�se nem orsz�gos, illetve, hogy a kor�bban olcs�bban dolgoz�k felz�rk�znak az �rakhoz. N�metorsz�g legh�resebb v�r�sl�mp�s negyed�ben, a hamburgiban kor�bban a verseny lejjebb szor�totta az �rakat, �s 120 helyett csak 100 m�rk�ba ker�lt f�l�ra. �gy most 50 eur� "duk�lna". A 30 perces testi �r�m�t azonban imm�r a hamburgi h�lgyek is 60 eur��rt szolg�ltatj�k, ami 20 sz�zal�kos dr�gul�s.

---

V�r�s csillag a dobozi f�utc�n     

B�k�scsaba, 2002. janu�r 3. (MTI) - A B�k�s Megyei Rend�r-f�kapit�nys�g vizsg�lati oszt�lya cs�t�rt�k�n feljelent�s kieg�sz�t�st rendelt el annak a feljelent�snek az �gy�ben, amely amiatt �rkezett, hogy jelenleg is �ll Dobozon, a Kossuth Lajos utc�ban egy szovjet h�si eml�km�, v�r�s csillaggal a tetej�n.

Balogh Lajos Barna, helyi reform�tus lelk�sz ez�rt feljelent�st tett a telep�l�s polg�rmestere �s jegyz�je ellen a K�zponti �gy�szs�gi Nyomoz� Hivataln�l, �nk�nyuralmi jelk�p haszn�lata v�ts�ge miatt.

A lelk�sz ugyanis, lev�lt�ri kutat�sai alapj�n arr�l gy�z�d�tt meg, hogy az eml�km�vet - szemben a dobozi polg�rmester �ll�t�s�val - nem 1944-ben, hanem 1958-ban emelt�k, �gy szerinte kiz�rt, hogy ott a II. vil�gh�bor�ban elesett orosz katon�k f�ldi maradv�nyai nyugszanak.

A november 27-�n kelt feljelent�st, az�ta a K�zponti �gy�szs�gi Nyomoz� Hivatal - hat�sk�r�nek hi�ny�t meg�llap�tva - a b�ntet�elj�r�s lefolytat�s�ra hat�sk�rrel rendelkez� rend�rs�ghez �ttette.

A B�k�s Megyei Rend�r-f�kapit�nys�g vizsg�lati oszt�lya cs�t�rt�k�n feljelent�s kieg�sz�t�st rendelt el, amelynek hat�rideje 15 nap, �s meghosszabb�that�.

Ezt k�vet�en d�ntenek a nyomoz�s elrendel�s�r�l, vagy megtagad�s�r�l.

---

Eur� - moshat�, de ne vasaljuk !     

Berlin/Br�sszel, 2002. janu�r 4. (MTI-Panor�ma) - Az �j eur�nak nemcsak a p�nzpiacok, hanem az �js�g�r�k pr�b�j�t is ki kell �llnia - tan�s�tja egy berlini �s egy br�sszeli sajt�jelent�s. A Bild c�m� n�met lap riporterei mos�g�pbe tett�k, �s �gy tal�lt�k, hogy a bankjegyek f�l�r�s, 95 fokos mos�st, centrifug�l�st �s sz�r�t�st is kib�rtak.

Amikor azonban ki is vasalt�k �ket, akkor azt tal�lt�k, hogy a f�nyl� biztons�gi cs�k foltos lett. Nem �llta ki a biztons�gi sz�l a mikrohull�m� s�t�st sem - jelentette a Bild. V�r�sborba m�rtva a bankjegyek sz�nt v�ltoztattak, azonban amikor a folyad�kot felitatt�k, ism�t visszanyert�k az eredetit.

Az apr�p�nzt villamoss�nre tett�k a Bild riporterei. Az eredm�ny nem maradt el: a kerekek laposra vasalt�k �ket.

A Het Laatste Nieuws c�m� belga lap munkat�rsainak m�sfajta tapasztalatair�l sz�molt be: a szerkeszt�s�gben zsebkend�vel �s pap�rral d�rzs�lt�k az �j bankjegyeket, amelyek erre elsz�nez�dtek. Az �js�g k�z�lte a zsebkend�knek a f�nyk�p�t is, amelyekkel t�z- �s h�szeur�sokat d�rzs�ltek munkat�rsaik: az els� enyhe r�zsasz�n�, a m�sodik k�kes �rnyalatot kapott.

---

Pokolg�pet robbantott a T�lap� Oroszorsz�gban     

Moszkva, 2002. janu�r 4. (MTI) - K�t ember sebes�lt meg p�nteken az oroszorsz�gi Vlagyivosztokban, amikor k�t - T�lap�nak, illetve seg�t�j�nek, H�pelyhecsk�nek (Sznyegurocska) �lt�z�tt - n� bombamer�nyletet k�vetett el egy helyi olajv�llalkoz�s irod�ja ellen.

A mes�sen �lc�zott elk�vet�k azzal az indokkal kerest�k fel a c�get, hogy kar�csonyi aj�nd�kot akarnak �tadni a munkat�rsaknak a janu�r 7-i ortodox kereszt�ny �nnep el�tt. Amikor viszont t�voz�suk ut�n a megaj�nd�kozottak bekapcsolt�k a T�lap� csomagj�ban lelt asztali l�mp�t, er�s robban�s r�zta meg a helyis�get. A c�g igazgat�ja s�lyos, munkat�rsa k�nnyebb s�r�l�st szenvedett a mer�nylet k�vetkezt�ben.

A rend�rs�gi besz�mol�k szerint a c�g irod�ja a New Wawe Cinema nev� sz�rakoztat�k�zpontban tal�lhat�, amelynek mozij�ban �ppen gyermekmatin� volt. A t�vol-keleti nagyv�ros rend�rs�ge nagy er�kkel nyomoz a tettesek ut�n: eddig annyit siker�lt meg�llap�tani, hogy T�lap� �s H�pelyhecske egy r�gi Toyot�n t�vozott a mer�nylet sz�nhely�r�l.

---

Dolly, a kl�nozott birka iz�leti gyullad�sban szenved     

London, 2002. janu�r 4. (MTI) - Iz�leti gyullad�sban szenved Dolly, a vil�g els� kl�noz�s �tj�n sz�letett juha. Az 1997-ben sz�letett �llat t�rd- �s der�kcsontj�ban �szlelt�k a betegs�get.

Ian Wilmut professzor, az edinburgh-i Roslin Int�zet tagja, Dolly egyik "megalkot�ja" p�nteken a BBC r�di�nak adott nyilatkozat�ban lehets�gesnek nevezte, hogy a kl�noz�si folyamat okozta genetikai k�rosod�s v�ltotta ki a betegs�get, �s s�rgette olyan �tfog� kutat�si program megind�t�s�t, amely a kl�noz�snak a megsz�letend� �llatok eg�szs�g�re gyakorolt hat�sait vizsg�lja.

Dolly betegs�g�nek h�r�re �llatv�d� csoportok azonnal s�rgett�k a kl�noz�si technika besz�ntet�s�t az �llatok szaporod�s�ban.

Wilmut professzor hangoztatta, hogy az iz�leti gyullad�s az id�sebb kor betegs�ge, de nem kiz�rt, hogy fiatalabb korban is megkapj�k az �l�l�nyek. - Nem tudjuk, hogy a kl�noz�s mell�khat�sak�nt jelentkezett-e az iz�leti gyullad�s Dollyn�l, vagy v�letlen m�ve a betegs�g kialakul�sa a n�gy �s f�l �ves �llatn�l. Ez�rt sz�ks�g van a kl�nozott �llatok eg�szs�g�nek rendszeres sz�r�s�re - mondta.

�llatv�d� csoportok k�pvisel�i a kl�noz�si technika t�k�letlens�g�re, a bel�le fakad� komoly mell�khat�sokra h�vt�k fel a figyelmet, �s s�rgett�k a technol�gia alkalmaz�s�nak besz�ntet�s�t. - T�bb sz�z kl�nozott b�r�ny sz�letett sz�v, t�d� �s veseel�gtelens�ggel, �s sz�let�s�k ut�n n�h�ny nappal a tud�soknak el kellett puszt�tani �ket, mert l�tfontoss�g� szerveik hib�san m�k�dtek - hangoztatta a BBC-ben az egyik �llatv�d� csoport vezet�je. R�mutatott, hogy nincs olyan f�ggetlen vizsg�lat, amely hossz� t�von figyelemmel k�s�rn� a kl�nozott �llatok eg�szs�g�t, a biotechnol�giai v�llalatok sokkal sz�vesebben sz�molnak be a sikeres kl�noz�si eredm�nyekr�l, mint a k�s�rletek h�tr�nyair�l.

---

Nagy-Britannia: Hitler helyett bin Laden a leggy�l�ltebb szem�ly     

London, 2002. janu�r 4. (MTI) - Oszama bin Laden muzulm�n sz�ls�s�ges terrorista vez�r p�nteken nyilv�noss�gra hozott leg�jabb k�zv�lem�ny-kutat�si adatok szerint �tvette a vezet� helyet Adolf Hitert�l a leggy�l�ltebb szem�lyek rangsor�ban.

Madame Tussaud londoni panoptikum�ban t�bb mint 150 l�togat�t k�rdeztek meg a k�zv�lem�ny-kutat�k. V�laszaik eredm�nyek�ppen Szadd�m Huszein iraki eln�k ker�lt a harmadik helyre.

A decemberben elv�gzett k�zv�lem�ny-kutat�s adataib�l az is kit�nik, hogy Dian�t, az 1997-ben aut�baleset k�vetkezt�ben meghalt brit hercegn�t a v�laszol�k 15 �v �ta el�sz�r nem min�s�tett�k a legszebb n�nek. Hely�t Jennifer Aniston amerikai sz�n�szn� vette �t, akit Kylie Minogue ausztr�l �nekesn� k�vet a rangsorban.

---

Jack �s Chloe tov�bbra is vezetik az angol toplist�kat     

London, 2002. janu�r 7. (MTI-Panor�ma) - Tov�bbra is a Jackek �s a Chlo�k sz�ma n� a legjobban Angli�ban �s Walesben, ez a k�t keresztn�v volt a legn�pszer�bb 2001-ben. A Jack imm�r hetedik �ve vezeti a list�t a fi�s sz�l�k k�r�ben, a Chloe pedig �t�dik esztendeje a l�nnyal meg�ldott p�rokn�l.

Sok sz�l�t azonban befoly�solnak a politikusok vagy a sz�n�szek n�vad�sai. Tony Blair minisztereln�k p�ld�ul a 101. helyr�l a 42-ikre "hozta fel" a Leo nevet azzal, hogy tavalyel�tt sz�letett fi�t erre keresztelte. A Titanic c�m� film n�i szt�rj�nak, Kate Winsletnek is ragad�snak bizonyult a p�ld�ja. � a Mia nevet adta l�ny�nak, aminek k�vetkezm�nyek�pp h�sz helyet ugrott el�re a n�v a n�pszer�s�gi list�n, a 45. helyett imm�r a 25.

A Gladi�tornak - m�rmint a tavaly tavasszal �t Oscarral d�jazott filmnek - is meglett a hat�sa: egyre t�bb kis Maximus van Angli�ban �s Walesben, b�r "sz�mottev�" helyez�st m�g nem �rnek el a n�vtoplist�n.

A keresztn�v-n�pszer�s�gi felm�r�s t�bb mint f�l milli� tavaly sz�letett gyermekre terjedt ki, 267 ezer 875 fi�ra �s 254 ezer 978 l�nyra.

---

Bez�rt a szovjet sz�llod�k "c�ratyusk�ja"     

Moszkva, 2002. janu�r 7. (MTI) - V�gleg bez�rta kapuit kedden Moszkv�ban a szovjet id�szak egyik �p�t�szeti szimb�luma, a Kreml t�szomsz�ds�g�ban, a Tverszkaja - volt Gorkij - utc�ban �ll� Inturiszt sz�ll�.

A v�ros vezet�inek d�nt�se alapj�n hamarosan lebontj�k az �p�t�szeti k�rnyezetbe nem illeszked�, az 1960-as �s 1970-es �vek fordul�j�n �p�lt monstrumot. Hely�re 2004-re modern, de az eszt�tikai szempontoknak is megfelel�, 400 szob�s luxushotel �p�l.

A moszkvai v�rosv�d�k �s az �p�t�szek szakmai szervezetei �dv�zlik a v�rosaty�k d�nt�s�t, az Eho Moszkvi r�di��llom�s besz�mol�ja szerint a sz�lloda alkalmazottai viszont nagyon el vannak keseredve. Nemcsak �rzelmi okokb�l, hanem mert t�bbs�g�k nem tudja, hol tal�l munk�t az Inturiszt megsz�n�se ut�n. A hatalmas sz�ll�ban jelenleg m�r csak nyolc vend�g lakott, de kedden nekik is el kellett hagyniuk az �p�letet.

---

Yves Saint-Laurent visszavonul     

P�rizs, 2002. janu�r 7. (MTI) - Visszavonul Yves Saint-Laurent, a vil�gh�r� divatdikt�tor. A 65 �ves francia divatkir�ly d�nt�s�t P�rizsban jelentette be, �js�g�r�k jelenl�t�ben. Yves Saint-Laurent divatbirodalm�t j� 40 �ve alap�totta �s Coco Chanel, Christian Dior �s Hubert de Givenchy mellett Franciaorsz�g legjelent�sebb divath�z�t �p�tette ki. A visszavonul�s�val imm�r 45 �ves karriert z�r� Yves Saint-Laurent utols� divatbemutat�ja janu�r 22-�n lesz P�rizsban, a Pompidou k�zpontban.

Az YSL divath�z k�szruha-r�szleg�t k�t �ve vette meg az olasz Gucci, de ny�lt titok, hogy a francia divatkir�ly nem j�tt ki az �j vezet�ssel. Ezenk�v�l eg�szs�ge is megrend�lt egy tavalyi balesete nyom�n.

Yves Saint-Laurent 1936. augusztus 1-j�n sz�letett Or�nban. 17 �vesen P�rizsba ment �s divattervez�nek tanult, majd a Dior divath�zn�l helyezkedett el. Amikor Christian Dior 1957-ben meghalt, k�v�ns�g�ra Saint-Laurent vette �t a Dior h�z m�v�szeti vezet�s�t. A katonai szolg�lat miatt azonban fel kellett adnia az �ll�st, viszont 1962-ben - a neki meg�t�lt k�rt�r�t�sb�l - megnyitotta saj�t divath�z�t.

---

Edward herceg filmre akarja vinni K�roly mag�n�let�t    

London, 2002. janu�r 8. (MTI-Panor�ma) - Brit lap�rtes�l�sek szerint s�lyos konfliktus alakult ki K�roly walesi herceg �s �ccse, a t�v�producer Edward k�z�tt, mert az ifjabb kir�lyi sarj filmv�szonra akarja vinni a brit tr�n�r�k�s mag�n�let�t.

K�roly herceget annyira felh�bor�totta �cs �tlete, hogy a k�t f�rfi m�r szinte alig besz�l egym�ssal. Edward �ll�t�lag arra k�rte b�tyj�t, m�k�dj�n vele egy�tt a film elk�sz�t�s�ben, amely K�roly Diana hercegn�vel val� sikertelen h�zass�g�nak �s Camilla Parker Bowles-szal val� szerelm�nek "�szinte t�rt�net�t" t�rta volna fel.

Edward herceg Ardent nev� produkci�s c�ge a brit kir�lyi csal�dr�l sz�l� dokumentumsorozatot k�sz�t egy amerikai telev�zi�s csatorna megb�z�s�b�l. Az amerikai megb�z�k k�l�n k�rt�k az Ardentet, hogy a sorozat egyik r�sze a tr�n�r�k�s h�zass�g�nak �sszeoml�s�r�l sz�ljon. Edward nem k�v�nta ugyan, hogy b�tyja szem�lyesen besz�ljen mag�n�let�r�l, arra k�rte �t, engedje meg sz�m�ra, hogy legszorosabb bar�ti k�r�b�l kaphasson v�lem�nyeket, �rtes�l�seket a filmhez. Amikor a tr�n�r�k�s hat�rozottan nemet mondott, Edward a pap�n�l, F�l�p hercegn�l panaszkodott a testv�ri egy�ttm�k�d�s hi�ny�ra. F�l�p herceg ugyanis az egyed�li a kir�lyi csal�dban, aki beleegyezett abba, hogy interj�val seg�ti a sorozat l�trej�tt�t - �rtes�lt a Daily Mail brit lap.

K�roly �s Edward �jabb �sszez�rd�l�sre nem sokkal azut�n ker�lt sor, hogy a testv�rek megpr�b�ltak f�tylat bor�tani az �sszel t�rt�nt esem�nyekre, amikor az Ardent v�llalkoz�s a kir�lyi sorozat r�szek�nt Vilmos herceg egyetemi tanulm�nyair�l akart filmet forgatni K�roly herceg tudta �s belegyez�se n�lk�l a sk�ciai St.Andrews Egyetemen.

Az amerikai megb�zat�s l�tfontoss�g� Edward c�ge sz�m�ra, amely az elm�lt nyolc �vben t�bb mint 2 milli� font vesztes�get volt k�nytelen elk�nyvelni. A kir�lyi csal�dr�l sz�l� sorozattal Edward hal�d� c�g�t szeretn� talpra �ll�tani.

---

Az Egyes�lt �llamok egy polg�ra mened�kjogot k�rt Hollandi�ban     

H�ga, 2002. janu�r 8. (MTI) - Politikai mened�kjogot k�rt egy amerikai f�rfi Hollandi�ban.Kenneth Nichols a Hawaii-szigetek f�ggetlens�g��rt k�zd, s azt �ll�totta: a szeptember 11-i amerikai mer�nyleteket k�vet� "hazafias �s agymos�sos l�gk�rben" m�r nem �rzi mag�t biztons�gban az Egyes�lt �llamokban.

A 32 �ves f�rfi ahhoz a szervezethez tartozik, amely szerint az USA korm�nya m�g 1893-ban illeg�lisan buktatta meg a szigetcsoport korm�nyzat�t, hogy azut�n 1898-ban a ter�leteket annekt�lhassa. Nichols 2001-ben egy dokumentumfilmet k�sz�tett "A k�pmutat� Egyes�lt �llamok - Hawaii, a csendes-�ce�ni t�rs�g Tibetje" c�mmel, amely az amerikaiakat csal�ssal �s a hawaii lakoss�g ellen elk�vetett n�pirt�ssal v�dolja.

A f�rfi hat h�napon bel�l kap majd hivatalos v�laszt a holland hat�s�gokt�l k�relm�re, addig is a mened�kk�r�k sz�m�ra l�tes�tett befogad�k�zpontban kell laknia Groningen k�zel�ben. A v�lasz alighanem elutas�t� lesz: a holland illet�kesek ugyanis eleve lesz�gezt�k, hogy v�lem�ny�k szerint az Egyes�lt �llamok "biztons�gos orsz�g", m�rpedig - mint az AFP eml�keztet - a nyugati �llamok ilyen esetekben �ltal�ban elvetik a mened�kk�relmeket.

---

H�rmas ikrek sz�lettek Szegeden     

Szeged, 2002. janu�r 9. (MTI) - H�rmas ikrek sz�lettek a Szegedi Tudom�nyegyetem sz�l�szeti �s n�gy�gy�szati klinik�j�n szerd�n kora d�lut�n - t�j�koztatta az MTI-t N�meth G�bor adjunktus. Elmondta, hogy a cs�sz�rmetsz�ssel vil�gra j�tt kisl�ny �s k�t fi�testv�re j�l van, szint�gy �desanyjuk, a 22 �ves R�pityn� Szab� Be�ta.

Az els� baba, J�nos 1 �ra 13 perckor sz�letett, tests�lya 2.570 gramm. Egy perccel k�s�bb k�vette a 2.180 grammos kisl�ny, Petra, majd �jabb egy perc eltelt�vel megsz�letett M�t�, aki 1.670 gramm s�ly�.

Az �jsz�l�tteket a h�rmas ikrekn�l szok�sos megfigyel�sre a ment� �tsz�ll�totta az �jszegedi gyermekk�rh�zba.

A R�pity h�zasp�r a B�cs-Kiskun megyei Gar�n �l, a h�rom baba meg�rkez�se az els� gyermek�ld�s a csal�dban.

- Az anya szeptember eleje �ta tart�zkodik a szegedi klinik�n, terhess�ge probl�mamentes volt, cukorbetegs�ge �s magas v�rnyom�sa miatt viszont kezel�sre szorult - mondta el a m�t�tet v�gz� N�meth G�bor.

---

"Jegyrendszer" a WTC romjain�l     

New York, 2002., janu�r 10. (MTI-Panor�ma) - Szerd�t�l jeggyel l�togatj�k a szeptember 11-i terrort�mad�s �ltal lerombolt Vil�gkereskedelmi K�zpont romjait azok a turist�k, akik az �jonnan ki�p�tett emelv�nyekr�l k�v�nj�k megtekinteni a szomor� l�tv�nyt.

A jegyek ingyenesek, �m az egy hete megnyitott szeml�l��ll�sok ir�nt olyan nagy volt az �rdekl�d�s, hogy a hat�s�gok a t�l hossz� v�rakoz�si id� ler�vid�t�se v�gett f�l�r�s l�togat�sra jogos�t� jegyeket bocs�tottak ki.

Az egyik k�zeli m�zeumn�l kiosztott bel�p�k lehet�v� teszik, hogy elker�lj�k a t�li fagyban a t�bb�r�s sorban �ll�st mindazok, akik meg akarj�k tekinteni a Vil�gkereskedelmi K�zpont tornyainak Ground Zero n�ven elh�res�lt romjait, �s a helysz�nen k�v�nnak meghajolni a szeptember 11-i terrort�mad�s csaknem h�romezer �ldozat�nak eml�ke el�tt.

A WTC hely�t naponta turist�k ezrei keresik fel. New York v�rosa ez�rt d�nt�tt �gy, hogy n�gy emelv�nyt �p�t, amelyek mindegyik�r�l egyszerre ak�r h�romsz�z �rdekl�d� is megtekintheti a Ground Zer�t. Ezek el�tt k�pz�dtek olyan hossz� sorok, hogy a hat�s�gok a "jegyrendszer" bevezet�se mellett d�nt�ttek.

---

"Z�ld hal�l" - hamvaszt�s helyett foly�kony nitrog�n     

Stockholm, 2002. janu�r 10. (MTI-Panor�ma) - Egyes temet�k vesz�lyeztetik a k�rny�k�k�n tal�lhat� iv�v�zk�szleteket, a hamvaszt�s pedig m�rgez� g�zokat szabad�t fel - �m a Courrier International c�m� francia hetilap szerint egy sv�d biol�gusn� szerencs�re m�r felfedezte a temetkez�s "z�ld", azaz k�rnyezetbar�t m�dszer�t.

A m�dszer egyszer�: a holttestet megfagyasztj�k, majd nyolc-t�z nappal k�s�bb foly�kony nitrog�nbe helyezik: �gy az elhunytb�l 20-30 kilogramm szerves por marad csak vissza.

Ezt a "teljesen szagtalan, higi�nikus" port azt�n m�r bele lehet tenni a kopors�ba, de a m�dszer feltal�l�ja, Susanne Wiigh-Masak szerint adott esetben nagyon j�l lehet haszn�lni talajjav�t�k�nt is, n�v�nyek termeszt�s�hez.

Ha a hal�leset t�len t�rt�nt, a port gond n�lk�l lehet t�rolni tavaszig, az �ltet�si szezon kezdet�ig: a biol�gusn� p�ld�ul maga is �ltetett r�zs�kat tehenek �s diszn�k "hamvain". Az uppsalai egyetem �kol�gusa, Steen Ebbersteen egyet�rt tud�st�rsa felvet�s�vel, v�lem�nye szerint ezzel a m�dszerrel cs�kkenteni lehet a k�rnyezetszennyez�st (hamvaszt�sn�l p�ld�ul a fogak t�m�s�ben l�v� higany g�zz� v�lik, m�g az �j m�dszern�l egyszer�en kiszedhet� a hamub�l).

A m�dszernek egyetlen h�tul�t�je van, az, hogy a foly�kony nitrog�n egyel�re el�g dr�ga. Politikai ellenvet�sekt�l azonban nem kell tartani - legal�bbis Sv�dorsz�gban, ahol az egyh�zi szervek nem ellenzik a m�dszert, a korm�ny pedig m�g a jelenlegi t�rv�nyeket is k�sz m�dos�tani bevezet�se �rdek�ben.

Wiigh-Masak szerint id�n ak�r m�r sor is ker�lhet az els� ilyen emberi temet�sre. Persze ahhoz m�g hozz� kell majd szokni - �rja ironikusan a francia lap -, hogy az ablakunkat d�sz�t� musk�tli tulajdonk�ppen egyik sz�l�nk, s �gy nem illik elfeledkezni a vir�g rendszeres locsol�s�r�l...

---

A sv�d kir�lyl�nyt el�zt�k Londonb�l a tolakod� fot�sok     

Stockholm, 2002. janu�r 10. (MTI) - Magdolna hercegn�, a sv�d kir�lyi p�r harmadik gyermeke �gy d�nt�tt: nem t�r vissza Londonba angol nyelvi tanulm�nyai folytat�sa c�lj�b�l, olyannyira megkeser�tett�k �let�t a minden l�p�s�n�l el�bukkan�, tolakod� f�nyk�p�szek.

A 20 esztend�s hercegn� okt�berben �rkezett Londonba, hogy angol nyelvtud�s�t t�k�letes�tse, de az �j�vi �nnepek ut�n nem sz�nd�kozik visszat�rni a brit f�v�rosba "olyan felh�bor�t�ak a sajt�fot�sok m�dszerei, olyan megal�z�, ahogy semmibe veszik az embernek a f�ggetlens�ghez val� jog�t" - mondta a sv�d kir�lyi udvar sz�viv�je.

A sv�d kir�lyi udvar m�r tavaly novemberben felk�rte - a londoni sv�d nagyk�vets�g �tj�n - a londoni t�megt�j�koztat�si eszk�z�ket, hogy tarts�k tiszteletben a hercegn� mag�n�let�t. Magdolna hercegn� azonban a k�r�st k�vet�en sem tudott �gy kil�pni londoni lak�s�b�l, hogy ne kellett volna szemben�znie n�h�ny f�nyk�pez�g�p lencs�j�vel. Amikor a hercegn� szem�lyesen p�rbesz�det kezdem�nyezett az �t zaklat� fot�sokkal, azok elmenek�ltek.

Arr�l m�g nem d�nt�tt a kir�lyl�ny, hogy f�lbehagyott londoni tanulm�nyai helyett mivel fog foglalkozni.

---

Robert Redford ragaszkodik r�ncaihoz     

Radnor, 2002. janu�r 11. (MTI-Panor�ma) - Robert Redford ragaszkodik r�ncaihoz. A 64 �ves amerikai sz�n�sz �s rendez� a TV Guide c�m� lappal k�z�lte, hogy nem tervez mag�n v�grehajtatni plasztikai m�t�tet.

"Vagyok, ami vagyok, de nem egy arcfelvarrat� t�pus� fick�" - mondta hozz�t�ve, hogy ugyanakkor nem ellens�ge a plasztikai seb�szetnek, mivel akadnak olyanok, akiknek az megfelel�.

Redford mindazon�ltal megjegyezte, hogy az arckorrekci�nak �ra van: elt�ntet egy darabk�t az ember lelk�b�l .

---

David Gilmour h�z�nak elad�s�val hajl�ktalanokat seg�t     

London, 2002. janu�r 11. (MTI-Panor�ma) - Hajl�ktalanokat akar seg�teni h�z�nak elad�s�val David Gilmour, a Pink Floyd git�rosa. A The Sunday Telegraph c�m� brit lap szerint az 56 �ves muzsikus 4,5 milli� font�rt adta el londoni otthon�t Spencer gr�fnak, a n�hai Diana walesi hercegn� fiv�r�nek �s a p�nzt �tutalta a hajl�ktalanokat seg�t� Crisis nev� humanit�rius egyes�letnek, amelyet m�r kor�bban is t�mogatott alap�tv�ny�val, a DG Charitable Trusttal.

A git�ros a lapnak elmondta: nem anyagi gondjai miatt szabadult meg a h�zt�l. Az �p�letet az elm�lt 6-7 �vben alig haszn�lta, �s szeretn� valami hasznos dologra ford�tani az �rte kapott �sszeget.

Gilmour am�gy West Sussex gr�fs�gban lakik egy tany�n - itt rendezte be st�di�j�t, ahol a legut�bbi Pink Floyd-albumok, a Momentary Lapse Of Reason �s a The Division Bell k�sz�ltek. Gilmournak van egy h�za G�r�gorsz�gban is.

A lap �gy tudja, hogy Gilmour h�sz �vvel ezel�tt vette a h�zat 300 ezer font�rt, de az ut�bbi id�ben kezdett belef�radni dr�ga ingatlanjaiba �s ing�s�gaiba.

"Az ember elkezd Ferrarikat gy�jteni. Ut�na embereket gy�jt, hogy gondozz�k a Ferrarikat. Azt�n h�zakat kezd gy�jteni, hogy legyen hov� tenni a Ferrarikat - mondta Gilmour a The Sunday Telegraph-nak - az �let egyre bonyolultabb lesz. Azt�n egyszer csak, �s ez t�rt�nt velem is, az ember �gy gondolja, hogy minderre nincsen sz�ks�ge. �s hirtelen az �let egyszer�bb lesz".

David Gilmour 1968-ban vette �t a Pink Floydban a s�lyosan megbetegedett alap�t�, Syd Barrett hely�t. Elm�ly�lt git�rj�t�k�val, �veghangjaival iskol�t teremtett. Amikor 1983-ban szakad�s k�vetkezett be a zenekarban Roger Waters kiv�l�s�val, Gilmour vitte tov�bb Richard Wrighttal �s Nick Masonnal a Pink Floyd nevet �s az eredeti st�lust. Az elm�lt �vekben sz�l�ban dolgozott. Vagyon�t 60 milli� fontra becs�lik. R�g�ta ismert karitat�v tev�kenys�ge, alap�tv�ny�n kereszt�l rendszeresen jelent�s �sszegeket �ldoz egyebek k�z�tt a r�kkutat�sra �s az AIDS elleni k�zdelemre.

---

Megsz�nik a "meztelen igazs�g" t�v�hirad� Sz�fi�ban     

Sz�fia, 2002. janu�r 12. (MTI-Panor�ma) - Besz�ntette az MSAT bolg�r k�beltelev�zi� "Meztelen igazs�g" c�m� h�rad�j�t, amelynek bemond�n�i levetk�ztek a kamer�k el�tt. A fel�gyeleti hat�s�g szankci�kat helyezett kil�t�sba azon a c�men, hogy az ad�s a j� erk�lcsbe �tk�zik, erre hivatkozva sz�ntette be p�nteken az ad�st a mag�nk�zben l�v� t�v�.

A Bulg�ri�ban els� ilyen jelleg� telev�zi�s ad�sban a fiatal, szemreval� n�k a h�rek olvas�sa k�zben, a kamer�k el�tt egyik ruhadarabjukat a m�sik ut�n vett�k le �s v�g�l �va-koszt�mben ismertett�k, mi t�rt�nik a nagyvil�gban.

A meztelen h�rad� csak n�h�ny hete kezdte meg m�k�d�s�t - jelentette a bolg�r lapokra hivatkozva a dpa.

---

Harry herceg drog�gye     

London, 2002. janu�r 13. (MTI) - A St. James' palota, K�roly walesi herceg rezidenci�ja meger�s�tette azokat a vas�rnapi brit lap�rtes�l�seket, amelyek szerint Harry herceg tavaly ny�ron bevallotta �desapj�nak, hogy vadkendert sz�v, �s er�sen italozik.

A palota illet�kes�nek k�zl�se szerint a tr�n�r�k�s 17 �ves fia "k�t h�napon kereszt�l sz�mos alkalommal �lt k�b�t�szerrel. K�roly herceg a fi�t azonnal egy londoni drogrehabilit�ci�s klinik�ra k�ldte, ahol az ifj� herceg megismerhette a k�b�t�szer-haszn�lat hat�sait.

Ezt a komoly probl�m�t csal�don bel�l megoldott�k, a walesi herceg �s fia lez�rtnak tekinti az �gyet" - tudatta az illet�kes a the News of the World brit vas�rnapi lap c�moldalas h�r�t meger�s�tve.

A brit bulv�rlap cikke szerint Harry a tavaly ny�ri sz�netben, az �retts�gi vizsg�k ut�n kapott r� a k�nny� drogra �s az iv�szatra, amikor �desapja �s testv�re, Vilmos herceg nem tart�zkodott Highgrove-ban, a walesi herceg vid�ki rezidenci�j�n.

Harry a highgrove-i birtok k�zeli Rattlebune Inn iv�ban a bar�taival rendezett bulikon ivott rendszeresen �s ut�na a birtok parkj�ban sz�vt�k a vadkenderes cigarett�kat.

K�roly herceget �ll�t�lag a highgrove-i szem�lyzet �rtes�tette a probl�m�r�l. A tr�n�r�k�s azonnal megvitatta fi�val az �gyet, majd felk�rte id�sebb fi�t, javasolja testv�r�nek a Feathersone Lodge londoni drogrehabilit�ci�s klinika megl�togat�s�t - a klinik�nak a walesi herceg a patr�nusa -, ahol heroinf�gg�kkel tal�lkozva megismerkedhet a k�b�t�szer-�lvezet vesz�lyeivel - �rta a the News of the World.

Harry herceg esete j�l jelzi Nagy-Britannia egyik legnagyobb probl�m�j�t, a k�b�t�szer-fogyaszt�s elhatalmasod�s�t. A nemzetk�zi felm�r�sek szerint Eur�p�n bel�l Nagy-Britanni�ban fogyasztanak legt�bben k�b�t�szert, az elm�lt 10 �v alatt a 15 �ves koroszt�ly k�r�ben megnyolcszoroz�dott a drogfogyaszt�s. Minden harmadik k�z�piskol�s kipr�b�lta m�r a k�l�nf�le drogokat.

---

Tajvan �j �tleveleket bocs�t ki "Tajvan" felirattal     

Tajpej, 2002. janu�r 13. (MTI) - Csen Suj-pientajvani �llamf� vas�rnap bejelentette: korm�nya azt tervezi, hogy v�ltoztat az orsz�g �tleveleinek k�lsej�n: a j�v�ben a "Tajvan" nevet is felt�ntetik majd a bor�t�n. Pekingben bizony�ra nem �r�lnek az �tletnek.

A k�lf�ldre utaz� tajvaniakat m�r r�g�ta bosszantja, hogy a k�l�nb�z� orsz�gok v�m- �s hat�r�rizeti szervei gyakran �sszekeverik a szigetorsz�gi �tlevelet a sz�razf�ldi k�naiak�val, l�v�n a hivatalos K�nai K�zt�rsas�g �s K�nai N�pk�zt�rsas�g megjel�l�s az �tlev�len angolul sem t�lzottan elt�r�.

"A tov�bbiakban nem tessz�k lehet�v�, hogy �sszet�vessz�k az �tleveleket - mondta az eln�k, sz�l�f�ldje saj�tos tajvani dialektus�ban besz�lve. - Mi �rtj�k a k�l�nbs�get, a k�lf�ldi korm�nyok viszont nem."

A dolog puszt�n pragmatikus d�nt�snek t�nhet, de v�rhat�an nem �gy �rt�kelik majd a sz�razf�ldi K�na vezet�i, akik �rgus szemmel figyelik a tajvani f�ggetlened�sre utal� l�p�seket. K�na a szigetet saj�t �jraegyes�tend� ter�let�nek tekinti, s m�r sokszor fenyeget�z�tt er� alkalmaz�s�val, amennyiben Tajvan kiki�ltja f�ggetlens�g�t.

---

A tengerv�z visszafoglalta a Neretva torkolat�t az alacsony v�z�ll�s miatt     

Z�gr�b, 2002. janu�r 13. (MTI) - Nem a Neretv�b�l folyik a v�z a tengerbe, hanem a tengerv�z �mlik a Neretv�ba - jelentette a h�t v�g�n a horv�t r�di�.

Csaknem 80 �vvel ezel�tt, 1923-ban volt legut�bb olyan alacsony szint� a Neretva foly� v�z�ll�sa torkolatvid�k�n, Metkovicn�l, mint ezekben a napokban.

�rezhet�k m�r ennek mez�gazdas�gi �s hidrol�giai k�vetkezm�nyei, �s a majdnem teljesen ki�r�lt v�zt�roz�k miatt vesz�lybe ker�lt az �ramtermel�s is.

A Ploc�n�l az Adriai-tengerbe �ml� foly� ment�n eg�szen Capljina hercegovinai v�rosk�ig sziv�rog a talajba a s�s tengerv�z, �s f�ldek alkalmatlanokk� v�lnak a termel�sre. Metkovicban tengeri halat fognak a foly�b�l - mondta a r�di�.

---

Olaszorsz�gban forgalomkorl�toz�st rendeltek el a szmog miatt     

Garz� Ferenc jelenti: R�ma, 2002. janu�r 13. (MTI) - Vas�rnap az �szak-olaszorsz�gi Lombardia legt�bb v�ros�ban a m�rgez� anyagok v�szes m�rt�k� felgy�leml�se miatt eg�sz napra elz�rt�k a g�pj�rm�vek el�l a forgalmat, ugyan�gy tettek Toscana sz�khely�n, Firenz�ben, �s komoly forgalomkorl�toz�st vezettek be a f�v�rosban is.

Ezen a napon �sszesen n�gymilli� ember volt k�nytelen gyalog k�zlekedni a nagyobb lombard v�rosokban, �gy Mil�n�ban, Cremon�ban, Mantov�ban, Lodiban, Bresci�ban, Com�ban �s tov�bbi 91 helys�gben. Az ut�bbi napokban a hideg �s a teljes sz�lcsend miatt riaszt� m�rt�kben megn�tt a leveg�ben a m�rges g�zok koncentr�ci�ja. Ezeket f�leg a g�pkocsik kipufog�cs�vei, illetve a k�lyh�k k�m�nyei bocs�tj�k ki.

A sz�ll� por �s a toxikus �lom kever�ke (PM10) - amely �vente h�rom �s f�lezer ember hal�l�t okozza Olaszorsz�gban - k�l�n�sen a legnagyobb iparv�rosnak sz�m�t� Mil�n� leveg�j�ben �rte el az elviselhetetlens�g hat�r�t. Ehhez minden v�rosban hozz�ad�dik a benzol �s a nitrog�n-dioxid eg�szs�gk�ros�t� hat�sa.

Mil�n�ban ez�rt vas�rnap reggel nyolc �r�t�l este nyolc �r�ig gyakorlatilag elz�rt�k a v�rosk�zpontot a g�pj�rm�forgalom el�l. A rendelet megs�rt�it 65 eur�ig terjed� p�nzb�rs�ggal s�jtott�k, s�lyosabb esetekben a g�pkocsi vezet�j�nek ott kellett hagynia j�rm�v�t az ellen�rz�s helysz�n�n.

Roberto Formigoni, Lombardia tartom�nyi eln�ke bejelentette: ha a vas�rnapi rendelkez�s nem j�rna megfelel� eredm�nnyel, fontol�ra veszi, hogy szerd�n is �letbe l�pjen a tilalom.

Firenz�ben is teljes m�rt�kben lez�rt�k a g�pkocsik el�l a t�rt�nelmi v�rosk�zpontot, m�gpedig d�lel�tt f�l tizenegyt�l este f�l hatig. Torin�ban �s R�m�ban viszont csak a kataliz�torral nem rendelkez� g�pkocsikra vonatkozott a tilalom. N�polyban h�tf�n k�sz�lnek szigor�bb l�p�sekre, hasonl�k�ppen Bariban �s Trent�ban is int�zkedni k�v�nnak a l�gk�ri viszonyok s�lyosbod�sa miatt.

A nagyv�rosok t�bbs�ge sz�m�ra a meteorol�gusok semmi j�t nem �g�rnek. Csak az orsz�g k�z�ps� r�sz�n, p�ld�ul R�m�ban v�rhat�, hogy tisztul n�mik�pp a leveg�. Addig is a hat�s�gok �va intik az olaszokat, hogy ezekben a napokban s�t�lni vigy�k a csecsem�ket, f�l�slegesnek min�s�tik a sz�jv�d� maszkokat, eltan�csolnak az utcai kocog�st�l �s a ker�kp�roz�st�l, melegen aj�nlj�k ugyanakkor az erdei, tengerparti �s hegyi kir�ndul�sokat.

---

Pravoszl�v �j�v b�cspal�nkai hal�szl�-rekorddal     

Belgr�d, 2002. janu�r 14. (MTI) - Egyebek k�zt hal�szl�-vil�grekorddal k�sz�nt�tte Jugoszl�vi�ban t�bb t�zezer ember �jf�lkor a v�rosok �s falvak utc�in a pravoszl�v �j �v bek�sz�nt�t. A t�zij�t�kkal, t�bort�zek gy�jt�s�val is megvil�g�tott vigass�gokon sok hely�tt nem hi�nyzott a d�rid�val egybek�t�tt hagyom�nyos �k�rs�t�st, a vajdas�gi B�cspal�nk�n pedig megf�zt�k a vil�gt�rt�nelem eddigi legnagyobb adag hal�szlev�t.

Az �tket a telep�l�s hat�r�ban fel�l�tott �ri�si �stben f�zt�k, 1,70 tonna halat, 3 �s f�l m�zsa hagym�t, m�sf�l m�zsa er�s- �s �des paprik�t �s 3 hekt� paradicsomlevet haszn�ltak fel hozz�. Az �sszegy�lt n�h�ny ezer vend�g ingyen ehetett a hal�szl�b�l, s ingyen kaphatott forr� rakij�t, s�rt vagy bort.

A pal�nkaiak a hal�szl�f�z�s minden apr� r�szlet�t felvett�k videoszalagra, s teljes�tettek minden felt�telt, hogy beker�lhessenek a Guinness-rekordok k�nyv�be. A gondosan dokument�lt anyagokat elk�ldik Londonba.

- A Guinness szerkeszt�i ezek ut�n bevehetnek benn�nket is a k�nyv�kbe. De ha nem ismerik el a rekordot, akkor sem es�nk k�ts�gbe. Hivatalos elismer�s n�lk�l is tudjuk, hogy mi f�zt�k a vil�g legnagyobb hal�szlev�t - mondta az �nneps�g egyik szervez�je, Boris Keber.

Belgr�dban, Podgoric�ban, �jvid�ken, Krajlev�ban, Pozsarev�cban �s m�g sz�mos m�s nagyv�rosban is t�bb ezren t�zij�t�kkal �s pet�rdadurrogtat�ssal k�sz�nt�tt�k a pravoszl�v �j esztend�t, sz�lt a zene, felszolg�lt�k a hagyom�nyos szerb italt, a rakij�t.

Belgr�dban a sokas�g a Szent Sz�va sz�kesegyh�z el�tt v�rta �jf�lkor az ortodox �j �v bek�sz�nt�t. A sz�kesegyh�z k�t torny�ban nemr�g elhelyezett 49 �j harang hangj�t eln�m�totta a pet�rd�k robban�sa, az utcai trombit�sok hada �s az aut�k egy�tt megsz�lal� riaszt�i.

Podgoric�ban az �j esztend� meg�nnepl�s�be is belesz�lt a politika: az Egy�tt Jugoszl�vi��rt Belgr�d-p�rti sz�vets�g h�vei a Szent Gy�rgy templom el�tti t�ren �nnepeltek zenesz�val �s t�zij�t�kkal, jugoszl�v z�szl�kat lengettek, jugoszl�v �s koszov�i dalokat �nekeltek. A templomn�l Slobodan Milosevicet, Radovan Karadzicot �s Ratko Mladicot �br�zol� posztereket osztogattak. A t�ntet�sszer� �nnepl�sen megjelentek a jugoszl�v sz�vets�g mellett ki�ll� p�rtt�m�r�l�s vezet�i.

A Jugoszl�via-p�rtiak eredetileg Podgorica f�ter�n akartak �nnepelni, de ugyanott akarta k�sz�nteni az ortodox �j �vet az ellent�borral, a f�ggetlens�gre t�rekv�kkel rokonszenvez� zen�szek �s m�v�szek egyes�lete, ez�rt tartva az incidensekt�l a rend�rs�g mindenkit kitiltott a f�t�rr�l.

---

Franciaorsz�gban megkezdik a vil�g legnagyobb utassz�ll�t� �ce�nj�r�j�nak �p�t�s�t     

Saint-Nazaire, 2002. janu�r 14. (MTI) - A nyugat-franciaorsz�gi Saint-Nazare-ban, a vil�g legnagyobb utassz�ll�t�haj�-gy�r�ban szerd�n megkezdik a vil�g legnagyobb �ce�nj�r�ja, a "Queen Mary 2." �p�t�s�t. A hossz�ban 344,4 m�teres, 72 m�ter magas, 150 ezer tonna �sszs�ly� haj� impoz�ns m�reteivel maga m�g� fogja utas�tja az eddigi legnagyobbat, a Voyager of the Seas-t.

Az �ri�smegrendel�s a brit-amerikai Cunard haj�z�si v�llalatt�l �rkezett, amely az �lomhaj�val a tengeri haj�z�s let�nt korszak�nak romantik�j�t akarja fel�leszteni.

A 750 milli� doll�rba ker�l� �ce�nj�r�n 21 fed�lzet kabinjai �s 1250 f�nyi szem�lyzet szolg�lj�k majd a 2600 utas k�nyelm�t. A Queen Mary 2 t�bb mint h�rom �vtizede az els� haj�, amelyet ism�t kifejezetten az Atlanti-�ce�n �tszel�s�re �p�tenek, arra, hogy anyakik�t�j�b�l, Southamptonb�l New Yorkba haj�zzon. Atlanti t�r�j�n ak�r 30 csom�nyi (�r�nk�nt 30 tengeri m�rf�ld, azaz 55 km/h) sebess�get is k�pes lesz el�rni. A Queen Mary 2 bels� berendez�se a nosztalgia jegy�ben art deco st�lusban k�sz�l. A minta a Quenn Elizabeth 2, amely jelenleg az egyetlen utassz�ll�t� haj�, amely ny�ron menetrendszer�en szeli �t az Atlanti-�ce�nt. A Queen Elizabeth 2-n egy szem�ly sz�m�ra a norm�l lakoszt�ly napid�ja 1300, a Queen-Suite (kir�lyn�i lakoszt�ly) pedig 6400 eur�.

Az �ce�nj�r� legk�s�bb k�t �v m�lva kihaj�zik a francia haj��p�t� dokkb�l �s el�dje, a Queen Mary nyomdokaiba l�p, amelyet t�bb mint harminc�vi szolg�lat �s ezret meghalad� sz�m� atlanti �tkel�s ut�n 1967-ben vontak ki a forgalomb�l. Mivel a tengerek �j kir�lyn�je is brit illet�s�g� lesz, ez�rt a francia haj��p�t�knek vigy�zniuk kell a brit protokoll betart�s�ra: �gy p�ld�ul a haj� nev�ben a kettes csak arab sz�mmal szerepelhet, mivel a r�mai kettes szigor�an a h�romsz�z �ve elhunyt II. M�ria kir�lyn�nek (Queen Mary II.) van fenntartva, �s az arab-r�mai sz�mcsere fels�gs�rt�snek min�s�lne.

---

S�rissza n�met f�rfiak, s�rker�l� n�k     

M�nchen, 2002. janu�r 14. (MTI) - N�metorsz�gban minden harmadik f�rfi rendszeresen fogyaszt s�rt. Ez a nem t�l meglep� eredm�nye egy 2516 - 14 �vn�l id�sebb - szem�ly k�r�ben v�gzett felm�r�snek, amelyr�l leg�jabb sz�m�ban sz�molt be az Apotheken Umschau c�m� gy�gyszer�sz szaklap.

Ezzel szemben csup�n minden huszadik n� (a megk�rdezettek mind�ssze 4,3 sz�zal�ka) ny�l rendszeresen a s�r�skancs� ut�n. A f�rfiak doh�nyz�s ter�n is messze el�tte j�rnak a n�knek - 35,7 sz�zal�kkal 20,6 sz�zal�k ellen�ben.

V�g�l a felm�r�s tan�s�ga szerint a f�rfiak 5,6 sz�zal�ka fogyaszt rendszeresen "kem�ny" (vagyis nagy szesztartalm�) alkoholt.

---

R�g�bor     

Sz�ul, 2002. janu�r 14. (MTI) - R�g�bort fejlesztett ki egy d�l-koreai italgy�rt�. A rizsb�l k�sz�lt kocsony�s "it�ka" �llaga valahol a r�g�gumi �s a gumicukor k�z�tt van, �gy gumibornak is nevezhet�.

Az �jdons�gnak sz�m�t� r�g�ital nagy el�nye, hogy nem �m�lhet ki, �s imm�r nem csak leihatja, hanem le is eheti mag�t b�rki a s�rga f�ldig. Ez az �jdons�g azonban m�g nem kaphat� se kocsm�ban, se boltban. Egyel�re a fogyaszt�i ig�nyeket tanulm�nyozza a c�g, de janu�r v�g�ig mindenk�ppen d�nt a szil�rd halmaz�llapot� r�g�bor sors�r�l - jelentett�k a h�r�gyn�ks�gek.

---

Mikor legyen az esk�v� ?     

B�cs, 2002. janu�r 15. (MTI-Panor�ma) - Ausztri�ban id�n febru�r 2-�ra, 20-�ra �s 22-�re k�l�n�sen nagy a tolong�s az ifj� p�rok k�r�ben: v�lhet�en az�rt akarj�k nagyon sokan e napon kimondani a boldog�t� igent, mert ezt m�g a legrosszabb mem�ri�val meg�ldottak sem egyk�nnyen felejtik el.

�gy volt az 1999. IX. h� 9-�n is, �m most az a b�kken�, hogy az anyak�nyvi hivatalok febru�r 2-�n, l�v�n ez szombati nap, t�lnyom�r�szt z�rva tartanak: B�csben p�ld�ul egyetlen belv�rosi anyak�nyvi hivatal tart nyitva, s ott reggel 8-t�l 13.15-ig �ppen csak h�sz p�rt tudnak �sszeadni. Ehhez is t�bb anyak�nyv-vezet� lesz munk�ban, mert egy nem b�rn� a temp�t.

Febru�r 22-e p�ntek, s ekkor csak d�lig m�k�dnek az anyak�nyvi hivatalok, b�r akadt, ahol a szok�sos 11.20-ig tart� esket�st meghosszabb�tott�k 14.00-ig, de m�r �gy sincs hely. Febru�r 20. viszont szerda, s �gy m�g tal�n foglalhat id�pontot mag�nak, aki igyekszik �s ragaszkodik a b�v�s d�tumokhoz.

M�s a helyzet a templomokban: a legkedveltebb templomokban is b�ven akad m�g lehet�s�g febru�r 2-�n, 20-�n �s 22-�n. Ha azonban ezek is elfogynak, m�r csak a k�l�nleges helysz�nek maradnak, ezek azonban nagyobb beruh�z�st ig�nyelnek. Egy szervezet mintegy k�t �s f�l �ve k�n�lja a k�l�nleges esk�v�k lehet�s�g�t: lehet esk�dni a sch�nbrunni kast�lyban, a kast�ly parkj�ban l�v� lepkeh�zban, vagy �ppens�ggel a Belvedere kast�lyban l�v� k�pt�rban, de a b�csi villamos-m�zeum f�t�tt sz�zadfordul�s szerelv�nyeiben is. Kiesik viszont az egy�bk�nt kaphat� helysz�nek k�z�l a b�csi �ri�sker�k, amely csak m�rcius 1-�n ny�lik meg �jra, no meg a Hofburgban l�v� Radetzky-appartment, ahol febru�r 2-�n b�lt rendeznek.

Az ilyen helyeken rendezett esk�v�k 16-40 ezer schillinges k�lts�ggel terhelik meg az ifj� p�rt, vagy a n�szsz�l�ket, de akad enn�l dr�g�bb megold�s is: a Hofburg n�h�ny �ve ki�gett sz�rny�nak nagyterme m�r 240 ezer schilling�rt kaphat�, igaz, ebben m�g nincs benne az ad�.

Bizony�ra lesznek teh�t - k�l�n�sen a h�zass�g r�v�t�l m�g idegenked�k k�z�tt -, akik majd ink�bb v�rnak m�g egy kicsit, p�ld�ul 2003. m�rcius 3-ig, vagy net�n 2004. �prilis 4-ig, �s �gy tov�bb, felt�ve persze, hogy a partner is �gy gondolja.

---

A p�nikbetegs�g oka szervi baj ?     

B�cs, 2002. janu�r 15. (MTI-Panor�ma) - Egy osztr�k orvos kimutatta, hogy egy-egy ember f�l�s vagy nem f�l�s volta egy�rtelm�en �sszef�gg�sbe hozhat� az agyban l�v� bizonyos szerotonin-receptorok s�r�s�g�vel. Ha a felismer�s - amely m�g tov�bbi bizony�t�sra szorul - helyt�ll�nak bizonyul, az annyit jelent, hogy a k�l�nb�z� f�bi�k, f�lelmek, k�zt�k p�ld�ul az �gynevezett p�nikbetegs�g, szervi okokra vezethet�k vissza.

Dr. Johannes Tauscher, a b�csi egyetem pszichi�triai klinik�j�nak orvosa az �gynevezett pozitron-emisszi�s tomogr�ffal (PET) k�vette nyomon az agy anyagcsere-folyamatait �gy, hogy radioaktivit�ssal jelzett molekul�kat adott be injekci�ban a k�s�rleti alanyoknak, s azut�n a PET seg�ts�g�vel megfigyelte, hogyan k�t�dnek ezek a receptorokhoz.

Elmondta: eddig is ismert volt, hogy a pszichikai folyamatok sor�n jelent�s szerepe van azoknak az anyagoknak, amelyek az idegekben az ingereket tov�bb�tj�k, s ez vonatkozik az anyagok felfog�s�ra szolg�l� receptorokra is. Ma m�r a gyakorlatban is olyan k�sz�tm�nyekkel gy�gy�tj�k a depresszi�ban szenved�ket, amelyek az idegsejtek k�z�tt n�velik a szerotonin koncentr�ci�j�t. A m�sik fontos ilyen anyag a szervezetben a dopamin, amelynek hi�nya p�ld�ul a Parkinson-k�rt okozza.

Tauscher �s munkat�rsai tizenkilenc - 22 �s 53 �ves kor k�z�tti - k�s�rleti szem�lyn�l k�rd��vvel t�j�koz�dtak arr�l, mennyire hajlamosak az illet�k a k�l�nb�z� f�lelmekre, majd a befecskendezett molekul�k �s a PET seg�ts�g�vel megsz�molt�k az illet�k szerotonin-receptorait. Az �vek, illetve a sz�ml�l�si adatok �sszevet�s�b�l kider�lt: min�l kevesebb a szerotonin-receptor az agyban, ann�l nagyobb a hajlam a f�lelmekre.

Az osztr�k orvos szerint ez biol�giai magyar�zattal szolg�lhat a f�lelembetegs�gekre, a f�bi�kra �s a p�nikrohamokra, arra utal, hogy e bajok szervi eredet�ek lehetnek.

Az orvos kijelentette: A PET seg�ts�g�vel a jelek szerint siker�l felt�rni az agyban bizonyos pszichi�triai megbeteged�sek okait, s a tudom�nyos eredm�nyek fontos k�vetkezm�nyekkel j�rhatnak a ter�pi�k, illetve jobb gy�gyszerek kidolgoz�s�ban.

Tauscher most arra k�sz�l, hogy a kanadai tanulm�ny�tja sor�n nyert felismer�sek alapj�n b�csi klinik�j�n kiterjedtebb k�s�rleteket folytasson.

---

Vakvezet� kutya k�rp�tl�sul egy p�csi kisfi�nak     

P�cs, 2002. janu�r 15. (MTI) - Vakvezet�sre kik�pezhet� �th�napos labrador h�m kutyak�ly�kkel vigasztalta meg a Karasica-v�lgyi Vad�szt�rsas�g a t�z�ves vil�gtalan p�csi Kiss Zolt�nt, miut�n a kisfi� el�z� kuty�j�t a t�rsas�g egyik vad�sza lel�tte. A k�ly�kkuty�t kedden adta �t a Kiss csal�dnak a vad�szt�rsas�g eln�ke, Pusztai J�nos a Baranya megyei Huszt�t k�zs�gben.

Zolika napokig siratta el�z� kuty�j�t, melyet a csal�d h�zilag k�pzett ki a vil�gtalan kisfi� vezet�s�re.

A h�t�ves kauk�zusi juh�sz a csal�d m�sik h�z�rz�j�vel, egy n�met juh�sszal egy�tt sz�k�tt ki a nyitva felejtett ker�t�skapun a h�zb�l, hogy r�k�kat hajtson az erd�ben, s a vad�sz k�bor j�sz�gnak v�lte, s mindk�t ebet lel�tte.

A vad�szt�rsas�g az esetr�l �rtes�lve felaj�nlotta, hogy k�rp�tl�sul vakvezet�sre kik�pezhet� kutyak�lyk�t adom�nyoz a p�csi kisfi�nak. Zolika m�r megismerked�s�k napj�n �sszebar�tkozott �j n�gyl�b� t�rs�val, melyet az Oliv�r c�m� gyermekfilm egyik kutya-szerepl�j�r�l De Soto-nak nevezett el; �gy h�vt�k a r�gi kuty�j�t is.

---

Tizen�tezer �ves rozsdamentes t�     

Belgr�d, 2002. janu�r 16. (MTI) - Lehets�ges, hogy m�r 15 ezer �vvel ezel�tt is gy�rtott az emberis�g rozsdamentes ac�lt, egy amat�r r�g�sz ugyanis f�l m�teres rozsdamentes ac�lt�t tal�lt a d�l-szerbiai Leszkovac k�zel�ben.

Ez az eddig ismert legr�gibb ilyen anyag� t�rgy, az 50 centim�ter hossz� t� ak�r 15 ezer esztend�s is lehet. A lelet Hiszar k�zs�gben ker�lt felsz�nre, ahol m�r hosszabb ideje folynak �sat�sok kelta �s m�g r�gebbi telep�l�sek felt�r�s�ra.

A t� t�nyleges kor�nak meg�llap�t�s�hoz m�g tov�bbi vizsg�latok sz�ks�gesek - jelentett�k a h�r�gyn�ks�gek.

---

Mondd meg, min nevetsz, megmondom, ki vagy     

London, 2002. janu�r 16. (MTI) - Madarat toll�r�l, embert kedvenc vicc�r�l - ez lehet a mott�ja Richard Wisemannak, a hertfordshire-i egyetem professzor�nak. A brit tud�s ugyanis a viccek �rt�kel�s�n kereszt�l kutatja az emberek pszich�j�t.

Wiseman www.Laughlab.co.uk domain-n�ven nyitott az interneten weboldalt, amelyre a v�llalkoz� kedv�ek bek�ldhetnek egy-egy viccet, ugyanakkor jelezhetik, hogy a m�r feltettek k�z�l melyiket tal�lt�k sz�rakoztat�nak, melyiket nem.

Eddig hetven orsz�gb�l t�bb mint sz�zezren l�togatt�k meg honlapj�t �s ennek alapj�n a professzor r�szeredm�