Le�r�sa  Hossza 30 cm. Feje �s begye v�r�s, pofafoltja feh�r. H�t�n �s sz�rny�n a fekete tollak szeg�lye z�ldess�rga, farcs�kja halv�nyz�ld. Begy�nek als� r�sze s�rga, fokozatosan megy �t a has halv�nyz�ld sz�n�be. Sz�rnya 15,5 cm-es, k�z�ps� sz�rnyfed�i feket�k, az evez�k k�ls� z�szl�i �s az als� sz�rnyfed�k k�kek. A fart�j�k �s az als� farkfed�k v�r�sek. Farka 16 cm, a k�z�ps� tollak s�t�tz�ldek, n�mi k�kes �rnyalattal, a k�ls� tollak halv�nyk�kek, cs�csuk feh�r, az als� fel�let k�k. �risze s�t�tbarna; cs�re 1,6 cm- es, sz�rk�sfeh�r; l�ba sz�rke. A toj� fej�n �s begy�n a v�r�s sz�n halv�nyabb �s kisebb kiterjed�s�, pofafoltja sz�rk�sebb , szeme k�r�l n�h�ny barn�ssz�rke toll van, sz�rny�nak als� fel�let�n a feh�r szalag j�l l�that�. A fiatalok a toj�ra hasonl�tanak, tark�juk z�ld, egy�ves korban sz�nesednek ki. K�t alfaja van, a t�rzsalakn�l �l�nkebb sz�n�ek, ritk�bbak- P.E. cecilae d�szes �s P.E. diemenensis Tasm�niai  rozella. Fogs�gban nem nagyon k�l�nb�ztetik meg az alfajokat, �s ez�rt keverednek. �l�hely, �letm�d Haz�ja D�lkelet- Ausztr�lia, elterjed�ben van �j- Z�landon.  A part menti �s hegyvid�ki (1250m - ig), f�kkal tark�tott ter�letet kedveli, gyakran l�that� v�rosokban is, p�rban vagy kisebb csoportokba ver�dve. Az erd�irt�s k�vetkezt�ben elterjed�si ter�lete megn�tt, igazi kult�rmad�rr� lett. Ha kem�ny a t�l, egy- egy t�pl�l�kkal b�vebben ell�tott helyen 50-100 rozellapapag�j is �sszever�dik. R�pte el�g gyors, hull�mz� jelleg�, hangja kellemes �s jellegzetes f�mes csipog�s; v�szjele �les, �that�. Szeptember �s janu�r k�z�tt k�lt, �l� vagy holt f�k �regeiben. F�szekalja n�gy - kilenc toj�s (27*22mm) , a toj� egyed�l �l a toj�sokon.  A kotl�si id� 21 nap, a kirep�l�si id� kb. �t h�t, ezt k�vet�en a sz�l�k m�g n�gy- �t h�ten �t od�n k�v�l etetnek.    Tart�sa A Platycercus nemzets�g t�bbi faj�hoz k�pest viszonylag kisebb a helyig�nye. Egy p�r mad�rnak minim�lisan 120*60 *60 cm - es kalitka sz�ks�ges, ebben ak�r szaporodni is hajland�k , ha k�v�lr�l megfelel� m�ret� od�t akasztunk r�. Ide�lis elhelyez�s a rozell�knak, egy szabadt�ri r�pde 2*1*1,8 m �s egy hozz� kapcsol�d� v�d�h�zik�, ahov� rossz id� eset�n beh�z�dhatnak. Ilyen elhelyez�s eset�n f�t�s n�lk�l is kitelel Takarm�nyoz�s Nagys�gukhoz viszony�tva keveset esznek. Magvak k�z�l: napraforg�, zab, k�les, f�nymag k�zel egyenl� ar�nyban, �s egy kev�s olajos mag  kendermag, �s lenmag- egy�tt max. 10%. A kereskedelemben kaphat� nekik megfelel� magkever�k. Ezeket a magvakat cs�r�ztatva is sz�vesen fogyasztj�k. Nagyon szeretnek mindenf�le z�ldeles�get, gy�m�lcs�t, �s sokat fogyasztanak bel�le. Sal�ta, ty�kh�r, lucerna, alma, s�rgar�pa, stb. A fi�k�k nevel�s�hez l�gyeles�gre is sz�ks�g�k van, aminek alapja a f�tt toj�s. A nedves z�ldeles�gen �s vizest�lban is sokat f�rdik. Teny�szt�s Irodalmi adatok szerint a rozella hossz� �let� mad�r, �s sok�ig term�keny, eml�t�st tesznek olyan rozalla p�rr�l, ami harminc �ven �t k�lt�tt, �s k�t f�szekaljat is nevelt �vente. Biztosabb az eredm�ny a k�lt�sre be�ll�tott p�r legal�bb k�t �ves. Ha szabad volierben k�ltet�nk, �prilis  k�zepe el�tt ne kapjanak od�t. Od�m�ret: 25- 30cm sz�less�g �s 40 cm magass�g �s 7-8 cm r�pny�l�s, mely az od� tetej�t�l 10 cm t�vols�gra legyen. A toj� 22-24 napig kotlik ak�r 5-9 toj�s�n, a h�m pedig a begy�b�l rendszeresen eteti. A rozell�k k�z�tt gyakori az olyan toj� amelyik �rz�keny a f�szekkontrollra, de ez egyedt�l f�gg. Kirep�l�s ut�n a sz�l�k, m�g k�t h�rom h�tig etetik a fi�k�kat, azt�n tan�csos elv�lasztani a fiatalokat. Mut�ci�k Vad sz�nv�ltozat: a k�peken l�that�. Ebben a t�pusban is vannak egyedi elt�r�sek a sz�n intenzit�s�t, az egyes sz�nes mez�k kiterjed�s�t illet�en. Ad�dik ez abb�l is, hogy az alapfajhoz t�bb alfaj is tartozik, amik k�zt kisebb sz�nezet, �s m�retbeli elt�r�s megfigyelhet�, viszont a teny�szt�k legt�bbsz�r ezek k�zt nem tesznek k�l�nbs�get, �s keresztezik �ket egym�ssal.  Rubin sz�nv�ltozat: a testen a s�rga, �s s�rg�sz�ld sz�neket felv�ltja az �l�nk rubinv�r�s, ami sz�rnyak �s a farktollak kiv�tel�vel gyakorlatilag az eg�sz test alapsz�ne lesz. A v�ltozat �r�kl�d�se recesz�v a vad alakhoz k�pest. Lut�n�: melanin nev� s�t�t sz�nanyag teljes hi�nya k�vetkezt�ben az eg�sz test sz�n�t a s�rga �s a v�r�s sz�neket okoz� lutein  hat�rozza meg. Ivarhoz k�t�tten �r�kl�dik, �s recesz�v a t�bbi sz�nnel szemben. Rub�n�: nem m�s, mint az el�z� k�t sz�nv�ltozat kombin�ci�ja, teh�t egy rubin �s egy lut�n� tulajdons�got tiszta v�rben �r�kl� mad�r. Fah�j rozella: a melanin - s�t�t sz�nanyag cs�kken�se folyt�n a fekete mint�zat helyett egy halv�nyabb, barn�s- sz�n�rnyalat alakul ki. Ez egy ivarhoz k�t�tten �r�kl�d� tulajdons�g.

Norm�l vad sz�nezet� rozella h�m	Norm�l toj� �s rubin h�m rozella	Rubin rozella h�m
Lut�n� sz�nv�ltozat	Rub�n� sz�nv�ltozat	Rub�n� sz�nv�ltozat
Rubin-fah�j toj� �s rubin h�m rozella