haszongalambok

gy�jt�fogalom, amelybe a galambh�s el��ll�t�s�ra kiteny�sztett fajt�kat sorolj�k. A speci�lis h. kiteny�szt�sekor k�vetkezetesen az ide�lis testnagys�g, a kiv�l� h�sform�k (mell), a kifog�stalan szaporas�g �s nevel�k�szs�g, a gyors fejl.-k�pess�g, a szel�ds�g, �s az edzetts�g (ellen�ll�s�g) fejleszt�sei� t�rekedtek. Legismertebb fajt�i az �ri�s posta (Giant [e. dzs�jent] homer), a king (haszonking), a tex�n �s a carneau [e. k�rno] (amerikai—francia carneau). Az �ri�s posta az USA -b�i sz�rmaz� haszonfajt�k egyike. Nagyobb testt�meg�vel, z�m�kebb alkat�val k�l�n�l el a versenypost�t�l. Kifejlett h�mjei 680-770 g, toj�i 620-710 g testt�meg�ek. Legf�bb gazd. �rt�ke nagy szaporas�ga. �vente 12—13 fi�k�t nevel, amelyek 28—30 napos korra �tlagosan 450-460 g-ot nyomnak. A king galambot sz�zadunk elej�n teny�sztett�k ki az Egyes�lt �llamokban. A teny�szt�k k�l�nb�z� szelekci�s ir�nyzatokat k�vetve hozt�k l�tre a fajta ki�ll�t�si �s haszont�pus� v�ltozat�t. A king ki�ll�t�si t�pus�nak legf�bb jellemz�i: az impoz�ns megjelen�s, a z�m�k, t�meges testalkat, a r�vid t�rzs. Melle terjedelmes �s kifog�stalanul izmolt. El�nyben r�szes�tik az 1 kg-n�l nagyobb t�meg� p�ld�nyokat. A testt�meg n�vel�se �s a k�llemi szempontok kiz�r�lagos �rv�nyes�t�se t�rv�ny szer�en cs�kkentette a szaporas�got. A haszont�pus� king kisebb test� �s ezzel �sszef�gg�en j�val szapor�bb. A toj�k testt�mege kifejlett korban 700—850 g, a h�mek� 900 g. Fi�k�i 28—30 napos korra 500—600 g testt�meget �rnek el. A legismertebb haszonfajt�k egyike az autosex jelleg� tex�n, amelyet Texas �llamban (USA) teny�sztettek ki az 1950-es �vekben. Testform�i h�sosak, alkatilag legink�bb a kingre eml�keztet�k. Melle sz�les �s m�ly, er�s domborulata kifog�stalanul izmolt. A tex�n galamb a 70-es �vek elej�n jutott el nagyobb l�tsz�mban Mo.-ra. A francia carneau z�m�k, telt izomzat�, alacsony �ll�s �, haszont�pus� fajta. A kifejlett h�mek testt�mege 570—650 g, a toj�k� 450—500 g. A n�gyhetes fi�k�knak legal�bb 400 g testt�meg�eknek kell lenni�k. Az amerikai—francia carneau-t �vsz�zadunk elej�n teny�sztett�k ki (USA) a Franciaorsz�gb�l import�lt carneau c�ltudatos szelekci�j�val, aminek eredm�nyek�nt a leg�rt�kesebb intenz�v haszonfajt�k egyik�t siker�lt l�trehozni.