zs-istvan
zs-istvan
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
chat
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
zene
 
Frisstve

2007 10. 20

 
Madaraim
Madaraim : Kacag gerle

Kacag gerle

forrs: Brehm : Az llatok vilga  2007.09.02. 19:24

Kacag gerle

Gerle (Turtur Selby)

Igen sok, nagyon egyntet alkots faj tartozik ebbe a nemzetsgbe.

Meglehets kicsinyek, karcsak, aprfejek, hosszszrnyak s -farkak, lbuk arnylag hossz. Tollazatuk szne ltalban a piros fel hajl, a legtbb fajon elfordul nyakrv fekete vagy gyngyfoltosan fekete s fehr szn.

A gerle (Turtur turtur Linn.)

Gerle (

Gerle (Turtur turtur Linn.).

A nemzetsg legjellemzbb faja. Alakja karcs, csre egyenes, lba hossz, ujjai gyengk, szrnya hossz, a 2. s 3. evez a leghosszabb, farka hosszks s szembeszken lekerektett. Felstestnek tollai rozsds barnaszrkk, barnn szeglyezve, kzepk fekete s hamvasszrke foltokkal. Fejebbja s htsnyaka kkesszrke; nyakoldalain 4 fekete, ezsts szegly harntcsk; ellsnyaka, begye s felsmelle borvrs; alstestnek tbbi rsze kkes-vrsesszrke, lassan szrksfehrbe tmenve; kzevezi feketsszrkk; karevezi hamvaskken befuttatva; fekets vlltollai szles rozsdavrs szegllyel. Irisze barnssrga, szemgyrje kkespiros, csre fekete, lba karminpiros. Hossza 30, kiterjesztett szrnymrete 52, szrnyhossza 18, farkhossza 12 cm.

Eurpa s zsia nagy rszt lakjk Magyarorszgon, a havasi erdk kivtelvel, ltalban gyakori. prilis 21-n rkezik az orszgos kzpnap szerint. Nmetorszg kzps rszn helyenknt nem ritka, de mr az szaki rszek nmely vidkn teljesen hinyzik. Skandinviban csak a dli tartomnyokban fordul el, br egyesek mr Lapplandig is elkboroltak. Annl gyakoribb Dl-Eurpban, szaknyugat-zsiban s szaknyugat-Afrikban, mg Afrika szakkeleti rszt csak tlen rinti. Spanyolorszgban sok helyen igen gyakori, mshol ritka, st hinyzik, Grgorszgban kznsges. A Kanri-szigeteket tmegesen lakja, gyszintn a szr az grg skokat, ahol tvonuls idejn risi csapatok szlljk meg a fldeket.

A gerle lnye szeretetremlt, kecses mozdulatai, szeld turbkolsa megkapja a szemllt, s ha ltja, miknt teszi a hm a szpet prjnak, hajland t a legszeretetremltbb madrnak tartani. De ebben tved; mert a gerlnek is vannak gyengi, a szptevs sajtja ms madrnak is, hsge pedig taln kisebb is. Jl lpked, gyesen mozog, nagyon sebesen, knnyedn, gyesen s meglehets zajtalanul repl, kanyargsa mesteri. Ragadozmadrtl ldzve hihetetlen mdon surran a legsrbb gallyazaton t, mely szmra nem akadly, mg ldzjt a gallyak tmege annyira megzavarja, hogy lemond zskmnyrl.

Szlst hven adja vissza galambunk latin neve. Turbkolsuk, a „tur-tur” sztagok gyakori ismtlse, kellemesen hat az emberre. A hm ilyenkor fell egy fenyfa, nyrfa, vagy dlen egy bokor tetejre, esetleg szraz gcscsra, vagy egy magasabb fa oldalgra, kidagasztja nyakt s kiss lehajtja fejt s csrt. Olyan vidken, ahol gyakori, a hmek versenyz turbkolsukkal kellemesen meglnktik a vidket. Przs idejn a hm a turblkols utn rzsut flemelkedik, szrnyait csattogtatja, majd lassan leereszkedik rgi helyre s mg szorgalmasabban folytatja turbkolst. Mg a klts ideje tart, a prok hven egytt maradnak, s ha egyikk elpusztul, a msik sokig gy tesz, mintha elvesztn keseregne.

A gerle tpllka fleg a lc-, erdei-, jegenyefeny, nyr-, gerfa magvai, a mk, s sszel a kutyatej magja; ezek mellett a kisebb csigkat sem veti meg. Gyomnvnyek magvnak flszedegetsvel hasznos, de a kr, amit a kendermag, lenmag, kles, rpamag, repcemag, bors, lencse s bkkny elkltsvel okoz, alighanem szmottevbb. Dltjban s estefel inni jr s a friss forrsvz kedvrt gyakran tbb kilomternyire is elrpl.

A kltshez nemsokra megrkezse utn, prilisban – mjusban, fog hozz; kedvez krlmnyek kztt tbbszr is klt egy vben. A fszket, mely nem valami mremek, a pr kzsen pti, nem nagy magassgban, lomb- vagy fenyfra, lazn sszerakott gallyakbl s apr gykerekbl. Lapos alkotmny ez, s csak ott van egy kis mlyedse, ahol a tojsok fekszenek. Egszben oly gondatlansggal van flptve, hogy a kt tojs a kotl galambbal alulrl vilgosan kivehet. Mindazonltal a fszek helye gy van megvlasztva, hogy vihar nem igen rthat neki. Portuglia dli rszn Rey a gerlt egy kiugr csupasz sziklaprknyon tallta fszkelve. Kt tojst tojik, ezeknek hossza 29, szlessge 23 mm. A kotlsban a hm s toj flvltja egymst. Tojsaikat csak vgs esetben, fiaikat pedig mg akkor sem hagyjk el, ha letk veszlyben forog. Utbbiak knnyen flnevelhetk s ha sokat foglalkoznak velk, nagyon megszeldlnek.

A gerlnek, gyes s gyorsrpt madr ltre, nincsen sok ellensge. Ragadozmadaraink legtbbjtl nincs mit tartania, fszkt azonban sokfle ragadozllat puszttja.

*

A gerle – gilice, vadgerle, grlice, gerlemadr, gilimadr – Magyarorszgon gyakori, fleg az alacsonyabb s dombos vidk ligeteiben, kertjeiben, st jabban mr a vrosokban is megtelepl. Vonul madr; ksn rkezik, prilis vgn, mjus elejn s szeptember, oktber folyamn tvozik. Gazdasgilag inkbb hasznos, mint kros, mert fleg magev s mint ilyen, egsz sereg gyommagot pusztt; kzben rovarokkal is l. Az erdgazdasgban nha krt okoz. Vadszhat madr, melyre azonban a vadszati trvny nem intzkedik kln, gy re is az prilis 16-tl jnius 30-ig terjed fszkelsi tilalmi idt lehet vonatkoztatni.

A keleti gerle (Turtur orientalis Lath.)

Kelet-zsiban helyettesti a mi gerlnket. Nha Kelet-Eurpba is elltogat. Nagyon hasonlt a gerlhez, de jval nagyobb s sttebb. Htsfeje hamvasszrke, homloka hamvas kkesszrke, hasa s als farkfedi vilgos kkesszrkk. Egsz Kelet-Afrikban s Nyugat-zsiban, Szritl Kzp-Indiig honos.

A plmagerle (Stigmatopelis cambayensis Gmel.)

Egsz Kelet- s Nyugat-Afrikban, Sziritl kezdve Kzp-zsiig ez a faj helyettesti a mi gerlnket. Csak 2 cm hossz, vilgos borvrs, barnsan befuttatva; farkaalja fehr; kpenye fabarna, srgsbarna szeglyezssel; als hta s farcskja a kzepn szrksbarna, az oldalakon kkesszrke; meglehets szles, de kevsbb szembetn, a torkot s a nyak oldalait szeglyez nyakrve fahjpiros alapon szles fekete hosszanti foltokkal. Eurpban Trkorszgban is elfordul s Grgorszgba is elltogat.

A kacag gerle (Streptopelia decaocto Friv.)

[Rgi neve: Str. risoria]

Igen gyakran tallkozunk fogsgban tartott pldnyaival. Szne izabellasrga, hta sttebb, feje, torka s hasa vilgosabb; evezi feketsek, nyakrve fekete, szeme vilgosvrs, csre fekete, lba karminpiros. Hossza 31, szlessge 52, szrnyhossza 17, farkhossza 13 cm.

A kacag gerle hazja szakkelet-Afrika s India, de elfordul a Balkn-flszigeten is. Brehm a steppeerdsgekben gyakran, olykor megszmllhatatlan mennyisgben megfigyelte. Tapasztalatai szerint fleg kiaszott, sivatagszer steppevidk az igazi hazja. Mr Kzp-Nubitl dlre gyakori, Afrika belsejben pedig a legkznsgesebb galamb. A Szamharn vagy Afrika belsejnek ms steppjn tlovagolva, szinte minden bokorbl halljuk ezeknek a galamboknak kacagst s turbkolst. Az v bizonyos szakaiban, az aszly kezdete fel, nmely erdsgben valban risi mennyisgben gylnek ssze. Megfigyelhetnk csapatokat, melyek, ha nem is rkon, mgis szmos percen t egymsutn, sr mozg tmeget alkotva szllnak vagy leereszkedve, a sz szoros rtelmben nhny kilomternyi terletet ellepnek. Az v tbbi rszben a kacag gerlt csak prban vagy kisebb csaldokban szleljk. Brehm az elejtettek begyben klnfle magvakat tallt.

Hangja a gerle turbkolsra emlkeztet, csakhogy rendszerint „hi-hi-hi-hi” sztagok kisrik, melyek kacagshoz hasonlthatk, mbr ennl tompbban hangzanak.

szakkelet-Afrikban a klts rviden az els eszsek megindulta eltt kezddik. Ilyenkor a kacag gerlk viselkedskben alig klnbznek ms galamboktl. A hm flmereszti htn tollait, bkolgat, bg, „kacag”, hol egyik, hol msik lbn ugrl, hol meg felszkken egyszerre mindkt lbval, kidagasztva torkt stb., a toj pedig igyekszik lehetleg kedvben jrni. A tojsokat csak nagy veszly idejn hagyjk ott, fikikat ddelgetik.

A kacag gerle knnyen megszokja a szk kalitkt is s mg a gerlnl is knnyebben tenyszthet, mellyel sszeprosodik. Knig Warthausen szerint a fogsgban is messzire elhordjk a fszkktl a tojshjakat, akrcsak a szabadban. A hm a tojt reggel 10 s dlutn 2 s 3 ra kztt vltja fel rvid idre a kotlsban.

Fhrernl a toj fogsgban az els tojst este 6 s 7 ra kztt rakta, a kvetkez napon pihent, a harmadik nap dlutn 2 s 3 ra kztt tojta a msodik tojst s kotolni kezdett. Olykor a hm a tojval egyidben li a tojsokat. A fikk 14 nap mulva kelnek ki. Eleinte kevs fehres pehelytoll takarja testket, de mr a harmadik napon tokosodnak s megnylik szemk. Nyolc nap elteltvel a fikknak mr kemny magvakat hordanak szleik, a 16. vagy 18. napon kireplnek a fszekbl, 4 ht multn maguk esznek; a 7. vagy 8. ht folyamn vedleni kezdenek. Ha sokat foglalkoznak velk, nagyon megszelidlnek, knnyen szoktathatk arra is, hogy ki-be repljenek. A Trieszt melletti Miramrkastly szp kertjben sok kacag gerle l szabadon, akrcsak a mi meztjr hzi galambjaink. J pols mellett 15-20 vig is ellnek kalitkban.

A bbits galamb (Ocyphaps lophotes Temm.)

A tlnyoman Ausztrliban honos tkrs galambok csoportjnak egyik kpviselje. A csoportba olyan galambok tartoznak, melyek rendesen nagyobbak hzi galambjainknl, tbbnyire ers testalkatak, br egyes fajok hossz farkukkal karcsaknak ltszanak; csrk rvid, lbuk ers, ujjaik hosszak, szrnyuk rendesen hossz s hegyes, tollazatuk tarka, szrnyukon gyakran fmfny foltok csillognak.

Maga a bbits galamb arnylag karcs termet. Rvid csrnek hegye ersen lehajl, lba alacsony; meglehets hossz, hegyes szrnyn a 2. s 3. evez a leghosszabb; 14 toll hossz farka lpcszetesen kalak, fejn hossz, hegyes bbita. Feje, arca, als rsze szrke; bbitja fekete; fels rsze vilgos olajbarna, mely a nyak oldalain szekfpirosba hajlik; a nagy szrnyfedk fnyl bronz-zldek, fehren szegve; az evezk barnk, keskeny barnsfehr szegllyel s rszben fehr heggyel is; a kzps kormnytollak fldbarnk, a tbbiek sttbarnk, kls zszljuk zldfny, hegyk fehr. Szeme narancssrga, csupasz, kerekded szemgyrje szekf-piros; a csr tvn stt olajbarna, hegyn fekete; lba szekfpiros. Hossza 35, szrnyhossza 15, farkhossza 15 cm.

A bbits galambnak a hazja szakkelet- s Dl-Ausztrlia. Gould szerint gyakori a Wellington-vlgy rnin s a Murrumbidgee szomszdsgban.gy ltszik elszeretettel tartzkodik mocsaras vidkeken. A Murray-folynl meglehets gyakori s tmegesen tallhat a Moreton-bl mgtti sksgon s a Namoi partjain. Gyakran nagy szmban lnek szorosan egyms mellett s valamennyi egyszerre szll a vzhez, hogy egyetlen lvsre tucatszmra ejthetk el. Szdt gyors rptek. Elbb nhny gyors szrnycsapssal lendletet vesznek, azutn a ltszlag minden erlkds nlkl a magasba kapnak. Ha lhelyket; az gon elhagyni kszlnek, megemelik farkukat, behzzk fejket s azutn elszllnak.

Ez a szp galamb sokszor kerl az eurpai llatkertekbe, ahol egyszer pols mellett vekig megmarad, st klteni is szokott. Haacke szerint a tarts hideget is knnyen llja; a frankfurti llatkertben 1890-1891 hossz s hideg teln szlnek kitett fszekben kelt ki s fel is neveldtt egy fika. Ms galambokkal nem civdik, az apr madarakkal szemben kznys. Klfldi madr kedveljnek tartsa bzvst ajnlhat.

A bronzszrny galamb (Phaps chaleoptera Lath.)

Szintn a tkrs galambok csoportjba tartozik. Fell barna; hts feje sttbarna; alul borvrs, a hasa fel szrks; ells feje, egy sv a szem alatt s a torkon srgsfehr; nyakoldalai szrkk; a szrnyfedkn hosszks, rzszn, csillog foltok; 23 karevezjn fnyl zld foltok; a kzps farkfedk barnk; a tbbiek sttszrkk. Szeme stt vrsesbarna, csre feketsszrke, lba karmimpiros. A toj homlokrl hinyzik a vilgos sv, szne egszben szrkbb, a csillog foltok kisebbek. Hossza 34, szrnyhossza 19, farkhossza 13 cm.

Ez a szintn ausztrliai galamb mr rgta ismeretes. Bizonyos vidkeken csak vndormadr. Kedvelt tanyi a kiaszott, bokros vagy hangs terletek. „Mikor megrkezik – mondja a „vn busmann” –pfrnyok s mzelbokrok kztt tallhat, mgpedig ppoly gyakran a fk alatt, mint azoknak gai kztt; ksbb a pusztt keresi fel, ahol kivltkp az jjelt s a reggelt tlti; mikor a bogncs hajt, majd minden bokor ad lakhelyet egy galambnak s ha a wattle-fa magja megrett, biztosan rakadunk a tvben”. Gould otromba, nehzkes madrnak nevezi, de azt is felemlti, hogy szrnyai erejvel a legrvidebb id alatt messze eljuthat.”Napkelte eltt sebesen repl a sksgok felett a szakadkok s ivhelyek fel. Ha szoksait ismerjk, mindig megtudhatjuk tlk, vajjon vz van a kzelben, mgpedig akkor is, ha a vidk kiaszottnak ltszik, mert a galambok minden irnybl az itat fel tartanak. Mly s hangos bgsuk, mely tehenek tvoli bgshez hasonlt, jjel s reggel hallhat. A mi szi, azaz az ausztrliai tavaszi hnapokban klt.” Els fszekalja augusztusban tallhat, megksettek a „vn busmann” lltsa szerint mg februr elejn is tallhatk. Fszke rendesen egy gumifa vagy Angophora vzszintes gra, kzel a fldhz, lehetleg vz szomszdsgban pl. Nem klnbzik lnyegesen ms galambfajok fszktl s a tojsok is megegyeznek. A hm s toj felvltva kotol. Janur vge fel a fiatalok nagy csapatokba verdnek, melyek azutn a kedvelt terleteket kzsen bejrjk.

Midn Gould 1839–1840 telnek hossz szrazsga idejn Breziben tartzkodott, alkalma volt ezeket a galambokat megfigyelni. A bennszlttek lltsa szerint mrfldnyire nem volt ms vz, mint kzvetlenl stra kzelben egy kivjt sziklban, a hnapokkal eltt estk megmaradt pocsolya. Erre az itatra jrt az egsz vidk madrsga.

A bronzszrny galambok csak napnyugta utn jelentek meg egyenknt vagy prosval a vznl. Leszllsuk utn egy darabig csendesen megpihentek a fldn, csak azutn lopakodtak vatosan a vzhez. Szomjukat csillaptvn, hltanyjukra tvoztak. Az utazk dcsrik hst. A kltsi id vgeztvel nagy vadszatokat rendeztek rjuk s olykor egy-egy vadsz 20–30 prt is elejt egy nap folyamn.

A bronzszrny galamb sem ritka llatkertjeinkben.

A trpe galamb (Chalcopelia afra Linn.)

Jellemzi rvid, lekerektett farka, magascsd lba s a felskar evezinek sajtsgosan fmes szne. A trpe galamb fell fldbarna, olajos fnnyel; felsfeje hamvasszrke, homloka s torka fehres; farcskja fekete; als oldala vrsesszrke, hasa fehres; evezi feketsbarnk, tvkn s bels zszljukon fahjpirosak; az utols karevezk, a vlltollak s fedik a kls zszl tfeln fnyl aclkk, vagy stt fmzld sznek s gy tbb, nagyrszben elfdtt folt van rajtuk; a kzps ngy farktoll fldbarna, mint a ht, hegyk eltt fekete szalag, a 3 szls hamuszrke, szles fekete szalaggal s szrksbarna szegllyel dsztve. Szeme piros, csre fekets, lba srgavrs. Hossza 20, szrnyhossza 10, farkhossza 8 centimter.

A trpe galamb az egsz egyenlti Afrikban van elterjedve, dlen Natlig, szakon a 16. fokig s a hegysgben 2500 m-ig. A Kk-Nilus parti erdsgeiben mindennapos jelensg s a Szamhara- vagy az Abesszniai-hegysg gazdag nvnyzet vlgyeiben is alkalmas helyen mindentt tallhat; de sokkal gyakrabban hallhatjuk, mint lthatjuk. Prosan l a sr alacsony boztokban; a magasabb fk koronjn sohasem mutatkozik. gyszlvn egsz lett az emltett srsgekben tlti, ahonnan csak inni jr ki. Ott, ahol gyakori, minden bokorbl halljuk sajtsgos fuvolz bgst. Ugyanilyen megfigyelseket tett a Gssfeldt-fle Loango-expedci Nyugat-Afrikban.

A trpe galamb nagyon bks, jmbor madr, mely sr boztjaiban csendben li vilgt prjval; klnsen kedvez terleten azonban szmottev mennyisgben tallhat. Itt egy 20 ngyzetmteres cserjessel teljesen meg van elgedve. Hazja olyan gazdag klnfle magvakban, klnsen a ksznvnyek magvaiban, hogy nem kell nagyobb vndortra kelnie.

Szudnban az eszsek belltval kezd klteni, Abesszniban pedig a mi tavaszunknak megfelel hnapokban, legalbb Brehm ebben az idben hallotta igen gyakran jellemz hangjt. Ez csupn tvolrl emlkeztet a galambok bgsra, sokkal inkbb a tok-madr szlshoz hasonl: nem egyb, mint a „du” sztag 10–15-szrs ismtlse. A hm fltte gyengd prjval szemben. Fszkt a legsrbb bokorba kzvetlenl a fld szne fel, vagy letrt trzsekre, olykor tg nyls faodvakba pti, Hasonlt a tbbi galamb laza ptmnyhez, ha odvakban van elhelyezve,

de szabadon valamivel gondosabb sszellts. Janur 14-n egy fszekben apr fehr, vrsen ttetsz tojst talltak.

A trpe galamb gyakran kerl Nyugat-Afrikbl a madrpiacra.Kalitkban egyszer tpllk mellett jl tarthat s kltshez is lt, de tollruhja elveszti szpsgt, megfeketedik.

A fogolygalamb (Starnoenas cyanocephala Linn.)

Fogolygalamb (

Fogolygalamb (Starnoenas cyanocephala Linn.).

A fldi galambok csoportjba tartozik, mely onnan kapta a nevt, hogy tagjai letk nagy rszt, fleg tpllkkeress cljbl, a fldn tltik. A fogolygalamb a csoport egyik legsajtsgosabb faja. Termete tmzsi, csre ers, magas s szles, ormn boltozott, lba tykszer, hossz s vastag csd, rvid s hsos ujjakkal, melyeken nagy, ersen hajlott karmok vannak. Szrnya rvid, kzevezi keskenyek, kardalakan hajlottak s hegyezettek, kztk a 3. s 4. a leghosszabb; karevezi tompk, de nem nagyon szlesek; 12 tollbl ll farka mrskelten hossz s lekerektett; tollazata sr s kiss kemny; egy kantrszer, csupasz svon apr, tojsalak bibircsek vannak. Alapszne szp csokoldbarna, alul vrsbarnba hajl, a mellen borvrsen befuttatva; fels feje s nhny pikkelyszer nyaktolla oldalt a torok alatt palakk; arca, tarkja s torka fekete; a kantr s a torokfolt szeglye tiszta fehr; szrnya sttbarna, ell vrsbarna szegllyel, alul hamuszrke csillogssal; a kzps farkfedk csokoldbarnk, az oldalsk feketebarnk. Szeme sttbarna; csre tve korlpiros, hegye szrkskk; lba halovny vrsesfehr, a lbt vrtjei szp krminpirosak, lbujjai kkesvrsek, tvk tja gsznkk. A fiatalok fejebbjn a kk tollak feketsen szeglyezettek, a nyakoldal, fels szrnyfedk s als farkfedk okkersrga szegjek. Csre s tvn a br sttbarna, a csd vrtezete barnavrs, a lbujjak trkizkk. Hossza 31, szlessge 44, szrnyhossza 13, farkhossza 13 cm.

E gynyr madr elterjedsi krnek kzppontja Kuba-szigete; innen szakra Floridig, dlre Venezuelig tallhat. Jamaikn szintn elfordul, de gy ltszik, hinyzik az Antillk tbbi rszn. Audubon mjusban tbbeket ltott Floridban, kztk flnevelt fiatalokat is, de letmdjukat a szabadban nem llapthatta meg; csak Ricord s utna Gundlach hoztak bvebb hreket errl a szp, mr a rgebbi ornitolgusok eltt is ismert fajrl.

A fogolygalamb Ricord szerint Kuba serdeiben nagyon rejtett letmdot folytat. Nehz a megfigyelse, rszben azrt, mert az elre halad erdirts elriasztja, rszben pedig azrt, mert a kreolok zletes pecsenyjrt minden idben sernyen vadsszk. Vadszathoz korn kell elindulnunk, mert napkeltekor a legnagyobb fk legmagasabb gaira l keleti irnyban, hogy a nap els sugarai megszrtsk az Antillk esszer harmattl tzott tollazatt. Valamivel ksbb a fogolygalamb az erdk alacsony srsgeiben keres menedket a forrn tz nap ell, rendesen folyk kzelben, melyekhez inni is jrhat. Itt a lombok srjben nem oly vad, mint reggel. Gyakran flkeresi a cukorbors-fldeket is.

Gundlach szerint ez a faj Kuba-szigetn lland madr s a kves talaj nagy erdsgekben nem ritka, de sem a mezkn, sem a szavannkon nem tallhat. Nyakt behzva, farkt flcsapva, lassan jr a fldn s magvak, bogyk, nha apr csigk utn keresglve, kaparsz a szraz levelek kztt. Ha jllakott, vzszintes, levltelen gon vagy lsdi nvnyen pihen. Idnknt tompa „hu-up” szavt hallatja, azonkvl halkan mormol. Hangja megtveszt, mert hol kzelebbrl, hol tvolabbrl vljk hallani. A fogolyhoz hasonl zajjal kap szrnyra, mitl nevt vette.

Nhny gallybl ll fszkt prilisban s mjusban aljbokrozat nlkli szlerdben lsdi nvnyekre rakja. Kt tojsa krmsrga, hosszuk 35, szlessgk 25 mm.

Pomps, fehr hsa nem hinyozhat a kubai nagy lakomk asztalrl. Ezrt nagyon ldzik, szmuk vrl-vre fogy s rtkk emelkedik. A falusiak csalogat madr segtsgvel, vagy ha ilyen nincs, egy fa gymlcsbl kszlt csalogat sppal fogdossk. Azok a fogolygalambok, melyeket Brehm fogsgban ltott vagy tartott, gyakran ldgltek flborzolt tollakkal egyhelyben s nem tartottk magukat oly tisztn, mint ms galambok; hangjukat sem hallotta. ghajlatunkhoz sehogy sem szokhattak hozz: minden hvsebb nyri nap flkeltette nemtetszsket s minden zivatar szinte betegg tette ket. A londoni llatkertben azonban sikerrel kltttek.

A csillagos galamb (Phlogoenas lusonica Scop.)

[Rgi neve: Geotrygon cruentata.]

Csre gyenge, ormn nyerges, hegye eltt kiss flvetett, meglehetsen nagy, lehajl kampval; csdje hossz, lbujjai arnylag rvidek; szrnya nem hossz, de hegyes; 3-ik evezje a leghosszabb; farka arnylag hossz, lesen lekerektett. Homloka s fejebbja vilgos hamuszrke, htrafel stted; hts feje s tarkja ibolyaszn; hts nyaka, kpenye, als hta s farcskja lomszrke, minden toll szles, rzvrs szegllyel, res fnyben vrsibolysan, tes fnyben ellenben gynyr smaragdzld sznben csillogva; a kis felsszrnyfedk tvig, a nagy felsszrnyfedk, az utols kz- s vlltollak hegye hamuszrke, tve stt fldbarna, ibolyasznnel gyengn befuttatva, miltal a szrnyon kt egyforma szles, vilgosszrkn szeglyezett harntszalag keletkezik; lla s torka tiszta fehr; tbbi als rsze, a begyfolt s a szrke begyoldalak kivtelvel, halavny vrsesszrke rnyalattal. Az emltett begyfolt, a galamb legjellemzbb blyege, mintegy ktszer hosszabb szlessgnl. A szlek fel halvnyodva, kzepe vilgos vrpiros. Az evezk stt fldbarnk, kvl keskeny vilgosbarna, bell szles vrsbarna szegllyel; a kormnytollak hamuszrkk, hegyk eltt szles fekete harntszalaggal. Szeme vrsbarna, csre barnsfekete, lba szennyes kkesvrs. Hossza 26, szrnyhossza 14, farkhossza 9 cm.

A Flp-szigeteken honos csillagos vagy luzoni galambrl tudjuk, hogy az erdsgekben l s sokat mozog a fldn. Itt fogjk a benszlttek gyakran hurokban s tartjk fogsgban. A mannillaiak e galamb irnti szeretetnek ksznhet, hogy a Flpszigetekrl Eurpba men hajk majd mindegyikre jut egy-kt pr luzoni galamb s gy a nagyobb llatkertekben nem ppen ritkk. Brehm is tbbszr polta s megfigyelte. Tapasztalatai, a berlini llatkert egyik kivl poljnak megfigyelseivel kiegsztve, a kvetkezk. A luzoni galamb tartsa, mozgsa, viselkedse igazi fldigalambszer. Minthogy szrnyait nem szortja szorosan a testhez s tollazatt is hanyagul hordja, tmzsi madr benyomst kelti. Nagy lpsekkel s knnyedn jr, gyorsan s gyesen repl. Nyugodt jrklsa kzben vrpiros begyfoltja keskenynek ltszik, legcseklyebb flindulsakor azonban annyira kiszlesedik, hogy szinte tojsalak mezt mutat. Tpllkt rokonai mdjra a fldn keresi. A klts idszakn kvl csendesen viselkedik s csak akkor lnkl, ha ms galamb vagy nem szvesen ltott madr kerl kzelbe; ezeket, valamint sszes kalitkatrsait civdva elkergeti. A klts idejben lnye megvltozik. Ilyenkor folyton hallatja flig turbkol, flig bg „turrrrru” szavt s reggeltl estig szakadatlanul srg-forog. A hm kedveskedve kzeledik a tojhoz, mlyen lekonytja fejt, flstorozza farkt s kidagasztott nyakkal mondja cseng „turrrrru”-jt. Ms hmre rgtn rtmad, szrnyaival oly ers csapsokat osztogatva, hogy annak tollai hullanak.

A kalitkban bokorra vagy szraz gakra ptik fszkket. A toj vlasztja ki az alkalmas helyet s pti a fszket, mg a hm a fszekptshez szksges anyagot hordja. A fszek rendszerint ersebb s csinosabb, mint ms galambok. A kt srgsfehr tojs letojsa utn a toj szorgalmasan kotlani kezd, mialatt a hm a fszek kzvetlen kzelben, nem ritkn magn a fszek szln ldgl s olykor lelmet is hoz prjnak, melyet csrbe tm. Arra a rvid idre, mg a toj tpllk utn nz, a hm is rl a tojsokra. Minl tovbb tart a kotls, a hm annl trelmetlenebb vlik s ez lehet egyik foka annak, hogy a tojsok nem mindig kelnek ki s a fikk mg ritkbban neveldnek fl.

 
naptr
2025. Jlius
HKSCPSV
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
<<   >>
 
szmll
Induls: 2005-01-08
 
ra
 
linkek
 
G-mail
Felhasznlnv:
Jelsz:
  SgSg

j postafik regisztrcija
 
cpika

 
Hrlevl
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
 
IDJRS ELREJELZS
Idjrs elrejelzs
 

* Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. *    *****    Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.