A k�khomlok� amazon (Amazona aestiva)

N�met n�v: Blaustirn v. Rotbugamazone. Az irodalomban els�k�nt Georg Marcgraf (1610-1644) eml�ti, a "Historiae Rerum Naturalicus Brasiliae" c. k�nyv�ben. Indi�n nev�t is feljegyezte: "Airu curuca". Gesner is tud r�la, els� rajz�t Brisson (1760) teszi k�zz�, majd Latham is (1790) le�rja. A mad�rpiacon el�g kor�n megjelenik, els�k�nt Franciaorsz�gban k�lt 1886-ban. A Venezuela-amazon mellett a legelterjedtebb amazonfaj. A legjobb besz�dk�szs�g� fajok k�z� tartozik, cirkuszi �s variet� m�sorokban is fell�ptetik. Tartott mad�rk�nt hossz� �let� lehet, 75, 99, s�t 117 �vet meg�lt p�ld�nyair�l is tudunk. 2 alfaja ismert. 1. K�khomlok� amazon A. a. aestiva (Linn�, 1758.) Elterjed�se: �K. Braz�li�ban a Pernambuco �llambeli Piani-t�l d�lre a Rio Grande do Sul vonal�ig, DK. Mato-Gross�ig. A h�m alapsz�ne z�ld, a tollak enyhe feket�s �rnyalat�ak. A fej rajzolata v�ltoz�kony. Homloka, kant�rja k�k, a szemt�j�k, a fej oldala, �s egyes p�ld�nyokon a f�l, s�rga. Az arc als� fele �s az �ll z�ld, k�k vagy s�rga. Sz�rnyhajlata piros, egyes p�ld�nyok� s�rga tollakkal �tt�rve. A sz�rnysz�l s�rg�sz�ld, a k�zfed�k �s a k�zevez�k a hegy�k fel� haladva fokozatosan iboly�sk�kbe mennek �t. A k�ls� 5 karevez�n l�that� a piros sz�rnyt�k�r. Farka z�ld, s�rg�s heggyel. A k�ls� farktollak t�ve piros. A csupasz szemgy�r� feh�r vagy halv�nysz�rke, l�ba sz�rke, cs�re s�t�tsz�rke, az �risz narancssz�n�. A toj� sz�nezete megegyezik a h�m�vel, sziv�rv�nyh�rty�ja piros. A fiatalok sz�nezete tomp�bb, a fej kev�sb� k�k ill. s�rga, a fej rajzolata v�ltoz�kony, �risz�k s�t�t. 2. S�rgasz�rny� amazon A. a. xanthopteryx (Berlepsch, 1896.) Elterjed�se: DNy. Mato Grosso, DK. Bol�via, Paraguay, �. Argentina Tucum�nig �s Buenos Airesig. Az alapfajra hasonl�t, de a sz�rnyhajlat s�rga, egyes p�ld�nyokon t�bb-kevesebb pirossal tark�tva. A s�rga mez� kiterjedtebb lehet. (Hasonl� sz�rny� p�ld�nyok az alapfaj k�z�tt is tal�lhat�k.) Hossza 370 mm. Erd�kben, p�lmaligetekben, f�s szavann�kon, irtv�nyokon, m�velt f�ldeken egyar�nt el�fordul. A hegyekben 1600 m�terig is felhatol. Gyakori, de az utols� �vtizedben helyileg �rezhet�en cs�kkent az �llom�nya, r�szben az erd�irt�sok, r�szben a befog�s miatt. P�ros�val, vagy kisebb-nagyobb rajokban �l. Napk�zben, m�g a fakoron�ban pihen vagy t�pl�lkozik, csendes, csak a lepotyog� magh�jak �s gy�m�lcs�k puffan�sa �rulkodik holl�t�r�l. Nem f�l�nk �s nem egyk�nnyen hozhat� zavarba. Ha felriasztj�k, a raj f�ls�rt� rikoltoz�ssal emelkedik a magasba. R�pt�ben felt�n� �s l�rm�s. A p�rok a rajban is �sszetartanak. Az alv�f�kon nemegyszer hatalmas t�megben ver�dik �ssze. Egyes �vszakokban v�ndorol. Ahol gyakori, ott az �ltetv�nyeken jelent�s k�rokat okoz. Rikolt�sa �les, hangos. �shaz�j�ban a t�pl�l�k�t gy�m�lcs�k, term�sek, bogy�k, di�f�l�k, r�gyek, vir�gok alkotj�k. K�lt�sideje okt�ber-m�rcius k�z� esik. �reg f�k odv�t v�lasztja, megszokott f�szk�hez ragaszkodik �s minden �vben fel�j�tja. Fajt�rsaival tartja a tisztes t�vols�got, egy hekt�rra legf�ljebb egy k�lt�p�r esik. Tartott mad�rk�nt k�zepesen hangos, f�k�nt kora reggel �s este l�rm�z. Szel�d�thet�s�ge �s besz�dk�szs�ge j�volt�b�l az egyik leggyakoribb h�zimad�r, a j�k� mellett. Szel�d p�ld�nyai csendesek, de �lland�an, naponta kell vele foglalkozni. Elhanyagolt, neveletlen p�ld�nyai rossz szok�sokat vesznek fel, rikoltoznak, rong�lnak (ebben nagyon tal�l�konyak) �s a tollukat csup�lj�k. A lak�sba kiengedett amazonok is k�pesek tekint�lyes k�rokat okozni, fel�gyeletet ig�nyelnek. A frissen import�lt madarak is kev�sb� f�l�nkek �s hamar bizalmass� v�lnak. A beszoktat�s ideje alatt, egy r�sz�t elviszik k�l�nf�le gomb�s megbeteged�sek, a beszokott p�ld�nyok �leter�sek �s ellen�ll�k. Szeret f�rdeni �s nagy a r�g�sig�nye is. Javasolt r�pdem�rete 4x2x1,5 m�ter, a csatlakoz� v�d�h�z� 1,5x2x1,5 m�ter. A r�pde felt�tlen�l f�mszerkezet� legyen, �s a dr�t is megfelel� er�ss�g�. Melegig�nyes, t�len se tartsuk +5 OC alatt. Magkever�k�nek kb. 55%-a olajos mag (kender, s�fr�nyos szeklice, mogyor�, feny�mag, napraforg� - tavasszal �s ny�ron ink�bb cs�r�ztatva), 45%-ban lisztes (k�les, b�za, rozs, zab, kukorica, hajdina, �s ha hozz�jutunk, mung�bab). Rendszeresen adjunk a szezonnak megfelel� z�lds�g �s gy�m�lcsv�laszt�kot, ny�r v�g�t�l tejes kukoric�t, szab�lyos id�k�z�nk�nt vitamin �s �sv�nyanyag kieg�sz�t�st. R�gni val� friss �gakat eg�sz �vben kapjon. K�lt�si szezonban nevel�eles�gk�nt cs�r�ztatott magvak, tejbe �ztatott keny�r, a gy�ri l�gyeles�gek valamelyike, toj�sos eles�g j�n sz�m�t�sba. Teny�szt�se �sszeill� p�rral siker�lhet. A p�rt egymag�ban tartsuk. N�lunk a k�lt�sid� �prilisban kezd�dik. Szobai r�pd�ben sokszor m�r t�len k�lt, a 20 OC k�r�li meleg serkent�leg hat a nemi �szt�nre. D�rg�se a t�bbi amazon�hoz hasonl�. A h�m b�kol a toj� el�tt, szem�t villogtatja, tark�j�n felborzolja a tollait, fark�t sz�tterjeszti, a p�rz�st megel�zi a partner etet�se. 3-4, ritk�n 5 toj�st rak. A fiak 26-28 napra kelnek, etet�s�kben a h�m k�zvetlen�l nem vesz r�szt, a toj�t eteti meg. A fiak kb. 60 napig tart�zkodnak a f�szekben. Az od� 30x30x (legal�bb) 80 cm, 12 cm-es beb�v�ny�l�ssal. Gy�r�m�ret: 11,5 mm.